Koncepció és vízió - Budapesti Negyed 2. (1993. ősz-tél)

KONCEPCIÓK - GYÖRGY PÉTER Nagy-Budapest - az elképzelések és a valóság

pitányság, hol a csendőrség illetékes. Belátható, hogy mindez tarthatatlan, valamilyen szabályozási gyakorlatot követni kell. Szendy öt csoportba sorolja az évek során felmerült megoldásokat, a szabályozás keménységének mértéke szerint. így elképzelhető lenne: a) egy laza érdekszövetség, b) a környék önálló törvényhatóság alá rendelése, c) megyei törvényhatóság alkotása egyes városokból és községekből, a jelenlegi határok érintetlenül hagyásával, d) „körzeti törvényhatóság" létesítése, e) Budapest vármegye lehetősége. Beláthatóak az ellenérvek is: az a) megoldás túl laza, azaz nem érünk vele célt, a b) és c) esetben azt feltételeznénk, hogy a Budapest körüli városgyűrű teljesen homogén, azaz ezek a megoldások nem az ellentéteket csökkentenék, hanem növelésükhöz vezetnének, a d) megoldás eddig ismeretlen a meglevő törvényhatósági gyakorlatban. Budapest vármegye esetében viszont a környék érezné teljesen elnyomva magát. Ezért kérte fel Szendy Magyary Zoltánt, hogy tanulmányozza Nagy-Budapest kérdését. A Magyary-féle javaslat semmi egyéb, mint a bekebelezési teória felújítása, zzaz a különböző lágy megoldások elvetése. Hiszen azok vagy semmire nem elegendőek, vagy beilleszthetetlenek a közigazgatási hagyományba, vagy kifejezetten ellenkező célhoz vezetnének. Épp ezért a 33. 1938.B.M. számú rendelet alapján kijelölt területet tanácsos NagyBudapest alapjául venni, s a Fővárosi Közmunkák Tanácsának hatáskörét ki kell terjeszteni az így kialakuló Nagy-Budapest területén kívül, a főváros egész védőöve21 zetére, 88 további községre. Budapest közigazgatási átszervezéséről szóló hirdetmény, 1950. június (LTM - Fényképtára) „Ez a törvény... valóban a századelő óta többször is megfogalmazott Nagy-Budapest vízió beteljesítése, ami viszont, a közigazgatásról vallott filozófiáját illeti legfeljebb csak nyomorúságos paródiája lehet annak. "