Koncepció és vízió - Budapesti Negyed 2. (1993. ősz-tél)

Víziók - BODOR FERENC A megépíthetetlen város

Vágó József: Tanulmányterv a Tabán újjáépítéséhez (Új Magyar Építőművészet I. kötet 148. oldal, Budapest, 1838.) „Hova tűntek... a Tabánba álmodott épületmonstrumok, a tudományos fantasztikus filmek ház-dinoszauruszai, ez a ninivei sűrűségű kőrengeteg, csúszós skandináv fürdővendégek álomparadicsoma? ' ' rámpák, gyárkerítések világában. És micsoda boldogság ebben a rendben, a tervezők által elképzelt világban, ha váratlanul befalazott kapuból, lehegesztett vassorompóból induló, fűvel benőtt keramitköves utcácskára akadunk, ami bebújik egy salakhegy alá, hogy aztán kimásszon alóla és néhány méter után beletámolyogjon egy gaztenger fáradt zöldjébe. Ez a mi utunk, a megmagyarázhatatlan pesterzsébeti Nasca vonal, a tervezők ezt már csak hivatalból sem érthetik meg, számukra ez seb, amit ki kell operálni, spontán rendetlenség, eretnek út-téveszme, további bizonytalanságok okozója. Mi azonban eltelünk az ilyen részletektől, megszabadulva a súlyos városépítészeti elképzelések terhétől, tudjuk, hogy ez örök küzdelem, a magárahagyatottak és a tervezői lázálmok démonai között. Morzsálódik Budapest ebben a harcban, egyre kevesebb a titkos gyönyörök megtalálásának lehetősége, de mi kitartóan keressük azokat, egyre meszszebb kerülve a rajzasztalok fantom világától.