Koncepció és vízió - Budapesti Negyed 2. (1993. ősz-tél)

Víziók - SZEGŐ GYÖRGY Mi következik 2193-ig?

Belvárosi indóházak múzeumosítása Éppen e sáv küloldalán lehetne megállí­tani az autóáradatot. Van rá hely. A Nyugati pályaudvar Rákosrendezőre, a Keleti-, a József- és Ferencvárosi pályaudvarok ösz­szevontan a kőbányai Hungexpo-Jászbe­rényi úti vasúti területek felhasználásával kijjebb települve, a felszabaduló hatalmas vasúti térségek parkoló területeket is ad­nának, valamint az így nyert sínek egy ré­sze egyszerre kínálnának gyűrűs és sugaras metróbővítést is. A főpolgármester prog­ramja az első, amely a főváros érdekében említeni merészeli ezt a racionális megol­dást, igaz, igen óvatosan. Holott itt dönté­sek kellenek, szinte azonnal. A MÁV sem szent és sérthetetlen, ha mégoly panamák közepette született is egykor, mégoly hi­degháborús logisztikai megfontolások is védték máig. Az állami vasút végül is az ál­lampolgároké, nem értem, hogyan történ­hetett meg a Váci úti metró milliárdos fel­építése egy párhuzamos és látnivalóan ki­használatlan vasúti pálya mentén. Milyen metróépítő lobby működik itt? De akkor hol a sok metró? Bécs egy évtized alatt túl­szárnyalta a mi 120 éves metrófejlődési szintünket. „Századforduló előtti elsőbb­ségünk: a kontinensen első kis földalatti vasútunk Európában a harmadik (1874), siklónk is a harmadik (1870), sőt tudtom­mal az első városon belüli sikló. A Baross utcai első végleges villamosvonal a nem­zetközi szakirodalom szerint Európában az első városközponti villamosvasút. S koráb­ban: lóvasút Pesten hatodikként a vilá­gon!" (Granasztói Pál: Budapest arculatai, 1980). Hozzáteszi: a sikló egy év alatt épült, a földalatti és a lóvasutak villamo­sítása két év alatt lezajlott, hála a barna és sárga villamostársaságok versenyének. Ak­kor ez jó üzlet volt... Némely vagon mégis 100 évig szolgálhatott. Most a Déli pályaudvar (miért is építet­ték újjá?) mentén megtörténhet ugyanaz a pazarlás, mint a Nyugatinál. A világ számos városában együtt futnak a vasutak és az elővárosi vonatok, sőt metrók sínjei. Ke­lenföldön (30 éve pályázat is volt rá) lehet­ne felépíteni egy nagy, valóságosan nyuga­ti pályaudvart, és onnan csak a Keletre ­Délre továbbhaladó vonatoknak kellene áthaladniuk Pest felé. Miért kell az immár Európához tartozó Budapestre Nyugatról érkező utasnak plusz egy félórát bumliznia a Keletibe? A valódi Főpályaudvar Buda­pesten helyzetéből adódóan csak Kelen­földön ésszerű. Ezt egészítené ki a Keleti (új helyén, Kőbányán) és az Északi Rákos­rendezőn. Amikor a Nyugati pályaudvar csarnoká­nak rekonstrukciója 15-20 éve felmerült, oda egy nagy kultúrközpontot javasolt a kultúrlobby, méltót az egyedülálló adott­ságú és szépségű Eiffel-konstrukcióhoz. Milyen jól jönne most ez a Vígszínháznak, azután meg az EXPO-nak! A Keletivel együtt pedig később egész Budapestnek. (Azóta a Lokomotív GT ki is próbálta.) Egykor, még a Budapest Sportcsarnok épí­tése előtt: nem meglepő, a szovjet adap­táció győzött. A Nyugati mellett a felüljáró is akkoriban épült, és mágikus jelzőjeként, hogy itt valami hosszú távon kisiklott, nem találkozott a Bajcsy-Zsilinszky út felől ér­kező hídszakasz a Váci útival... Párizsban és másutt gyönyörű múzeumok települtek a patinás vasúti épületekbe. Nálunk a Nemzeti Múzeum, a Nemzeti Galéria és a

Next

/
Oldalképek
Tartalom