Az Andrássy út - Budapesti Negyed 1. (1993. nyár)

ÉPÍTŐK ÉS ÉPÜLETEK - KÖVÉR GYÖRGY M. L. Herzog & Comp.

az MNB informátorai, hogy a Victóriánál nagyobb részvénypakettel rendelkező Herzog M.L. cég „mintegy 800 000 P árfolyamveszteséget szenvedett", amelyről akkor úgy tudták, hogy „a cég vagyoni állását jelentékenyebben" nem érintette. Valójában azonban ekkortól kezdődött a szisztematikus hanyatlás. A „Büchler és tsa" banküzlet létrehozásával ugyan még megpróbálták a családi vagyonkezelőséget és a banküzletet különválasztani, azonban a pénzügyi válság során a 100%-ban érdekkörükbe tartozó bankház további veszteségek forrása lett. Nem mondtak le az ipari alapításokról sem: a Szentendrei Papírgyárban 40%-os érdekeltséget vállaltak. A cégtulajdonos halála után a céget az özvegy folytatta tovább. A cégvezetésben az idősebb fiú továbbra is aktívan részt vett, de társtulajdonosi jogosítványt nem kapott. 1937 áprilisából származó információ szerint a cég ismét „príma bonitású tárcaváltók leszámítolásával, egyéb bankszerű üzletekkel és a Herzog család vagyonának kezelésével foglalkozik és jól prosperál". Ebből az időszakból származó egyetlen vagyonmérlege szerint (3. táblázat) a konjunktúra újraindulásával a cég ismét lendületbe jött, legfeljebb az immobil vagyon nagy aránya és a tiszta vagyon továbbra is hanyatló iránya okozhatott némi aggodalmat. A cég sorsát azonban végül a tulajdonos 1940. február 5-i halála pecsételte meg. Az azóta elhalt férjjel közösen, még 1929-ben alkotott végrendelet szerint „a cég továbbfolytatása vagy megszüntetése... feletti rendelkezés a három örököst illetik meg". Akik azután 1941. június 13-án bejelentették, hogy a bank- és pénzváltóüzletet 1940. február 5-én megszüntették és „továbbfolytatni nem kívánják".

20 A hagyaték A családi firma történetének áttekintése világosan megmutatta a két intézmény összefonódottságát. A céggel kapcsolatos családi stratégiák megértéséhez azonban igazán a hagyatékok elemzésén keresztül juthatunk el. Mindhárom örökhagyó generációnál a végrendeleti öröklés volt a jellemző. Moses Löbl 37 pontos végrendelete áll csak eredeti formájában rendelkezésünkre. Az egész a család és a „geschäft" körül forgott. Pontosan meghatározta az özvegy, a sógor, a fiúk üzleti részesedését. Az örökrészt - hogy az üzlet tovább folytatható legyen - nem lehetett kivenni az üzleti vagyonból. Az özvegynek és a sógornak szánt szerep a fiúk nagykorúsításáig kellett hogy szolgálja a cég fennmaradását. A végrendelkező szándékait akkor is érzékelhetjük, ha csak a hagyatéktárgyalási jegyzékből ismerhetjük meg azt. Herzog Péter esetében az örökösök egyértelműen elfogadták azt a nyilvánvaló atyai akaratot, hogy a céget az egyetlen fiú vigye tovább. Herzog Mór Lipót esetében már csak annyit tudunk, hogy a végren20. Cg 3652