Az Andrássy út - Budapesti Negyed 1. (1993. nyár)
SZTÁLIN ÚT - RAINER M. JÁNOS A szovjet nagykövetség és az 1956-os forradalom
székek, élén a Rajk-perből Szász Béla könyve jóvoltából ismert Fjodor Bjelkin tábornokkal...), s bizonyára az egyes magyar szervekbe beépített szovjet rezidensek is. s Valószínű, hogy egy ideig csak a Bajza utca rendelkezett az 1956-ban oly nagy szerepet játszó „VCS"-vel, a Kremllel összekötő közvetlen telefonvonallal. 1949-től azután a magyar párt Akadémia utcai központjában is felszerelhették. Mindenesetre erre utal Friss István 1949. március 12-i feljegyzése Rákosinak, amely szerint Szófiában és Varsóban már a pártvezetők rendelkeznek ilyennel, Budapesten is van Puskinnál (a nagykövetnél) és Tyiskovnál (követtanácsos). E vonalakról azonban Sztálin dönt, tehát az erre vonatkozó kérést Rákosinak kell felvetnie... 1956-ban az MDP központjában bizonyosan működött VGS, másrészt a budapesti „K" és „M" telefonok hálózatában természetszerűleg helyet kaptak a Bajza utca és kapcsolt • 8 részei. 1953 előtt a budapesti nagykövetség - talán megkockáztatható - nem játszott elsőrendű szerepet a szovjet-magyar kapcsolatok fenntartásában. A szálak Rákosi kezében összpontosultak, Sztálinnal egyedül ő állhatott személyes kapcsolatban. A Gazda halála után az utódlási harcokba bonyolódott „kollektív vezetés" valószínűleg már sokkal inkább felhasználta és igényelte saját helyi megbízottainak véleményét, mint korábban. Többek között erre mutat az akkori nagykövet, Kiszeljov jelenléte a híres 1953. júniusi moszkvai szovjet-magyar csúcstalálkozón; a magyar-országi válságjelenségekről kialakított, és Rákosi „fejére olvasott" nem éppen derűs képet bizonnyal ő alakította ki. 9 A követség szorgalmasan gyűjtötte a híreket a magyar irodalomról, mezőgazdaságról stb. 10 5. Az Államvédelmi Osztály helyettes vezetője, Rákosi többszöri személyes sürgetésére, Kovács János, az NKGB tisztje lett 1945-ben. (Erről Id. Rákosi 1945. március 17-i beszámolóját Dimitrovnak, in: Múltunk, 1991.2-3.sz. 253.p.) 1948-ban bekövetkezett halála után utóda Szűcs Ernő lett, 1942 óta a szovjet Államvédelmi szervek „külső munkatársa". (Ld. Szűcs 1950. március 4-i levelét Abakumov szovjet Állambiztonsági miniszternek, in: Iratok a magyar igazságszolgáltatás történetéből. Föszerk. Solt Pál Bp. Közgazdasági és Jogi Kiadó 1993.1.köt. 308.p.) 6. A VCS fordítása bizonytalan. Lehet „volna csrezvücsajnaja" (= különleges vonal), de utalhat a használt különleges ferkvendára is ("vüszsaja csasztota" = magasabb frekvencia). 1945-től a SZEB elnökének is volt, a korabeli magyar zsargon „csajkának" is nevezte. Ld. pl. „...ezért egy fej hullani fog." Párizsi beszélgetés Kárász Artúrral. Irodalmi Újság, 1989.2.sz. 7. MOL, MDP-MSZMP ir.gy. 276,f. 65/1 Rő.e. 8. Az 1955-ös kiadású K-telgfonkönyv szerint háromjegyű különleges vonala ("M") hivatalában és lakásán egyaránt volt az MDP PB tagjainak, továbbá Andropov nagykövetnek, Tyihonov tábornoknak, a Honvédelmi Minisztérium főtanácsadójának, és Iscsenkónak, Iscsenkónak, a BM főtanácsadójának. További három orosz személy munkahelyén szintén volt „M" vonal, beosztásuk egyelőre ismeretlen. A teljes hálózatba körülbelül 200 személy, s az országos intézmények, rendőrség stb. tartozott. 9. Erről lásd Hajdú Tibor előadását in: Az 1956-os magyar forradalom helye a szovjet kommunista rendszer összeomlásában. Az 1991. június 13-15-én Budapesten az Országos Széchenyi Könyvtárban megtartott nemzetközi konferencia jegyzőkönyve. Kézirat gyanánt. Bp. 1956-os Intézet, 1993.40-41 .p. Az 1953. júniusi találkozó jegyzőkönyvét lásd Jegyzőkönyv a szovjet és a magyar párt- és állami vezetők tárgyalásairól (1953. június 13-16.) Közli: T. Varga György. Múltunk 1992. 2-3. sz. 234-269.p. 10. Hajdú Tibor: Magyar irodalom Moszkvából nézve -1952. Mozgó Világ, 1993.3.sz. 21-26.p.
