Az Andrássy út - Budapesti Negyed 1. (1993. nyár)

ÉPÍTŐK ÉS ÉPÜLETEK - GÁBOR ESZTER Az Erdődy, Semsey, Vanderbilt Gladys palota

giába festett képek ekkor már elkészültek, a termekbe kerülőkről szól a tudósító bővebben. „A most készülő három kép mindegyike változatos és gazdag szerkezetű. Lovagkori jelenetek ezek s noha a művész tisztán decoratív hatásra törekedett, szabadon alkotó ecsetje alatt értékes művekké váltak. Az egyik: »Lovagjáték« címet visel s két lovas alakot tüntet fel, kik az erkélyen ülő előkelő hölgyek és lovagok jelenlétében lándzsákkal egymásra rohannak. A másik kép: »Szarvasvadászat«-ot ábrázol. Sűrű rengetegen át foly a hajsza, melyet a művész élénken és hatásosan tüntet föl. A harmadik kép: »Solyom vadaszat« lovagló hölgyekkel, apródokkal s ama híven visszaadott hangulattal, melyet a regényes középkor ily érdekes, festői jelenetei mindenkor felkeltenek bennünk. Valamennyi színdús s egyes részleteik korhívek, méltó díszei egy sportsmann ékes termének. E képek vászonra festvék s ajtó- párkány fölött a falba fogják illeszteni." A terembe készült képek, mint az az utolsó mondatból kiderült, nem freskók, hanem pannók (vászonra festett, falra rögzített képek) voltak. A fotókon nem láthatók ugyan (azok készültekor nyilván még nem voltak a falon), de helyük azonosítható az ajtók fölötti keretezett mezőkkel. Ybl Ervin az 1933-as Lötz emlékkiállításon látta az eredeti képeket, és azt írta róluk, hogy Lötz „a budapesti Erdődy palota számára festett lunetteket pedig mind valószerű tájképi környezetbe helyezte."'

4 A vörösvári Erdődy kastély és a sugárúti Erdődy palota (villa) Lötz által festett falképeiről írva Ybl Ervin oly bizonytalanul fogalmazott, hogy az a benyomásunk, ebben az esetben ő maga sem tudta bizonyosan, hogy mely képek honnan származnak. (E cikk kereteit meghaladó kutatás kell, hogy a későbbiekben ezt a kérdést megoldja.) Azt mindenesetre ténynek tekinthetjük, hogy Weber Antal a sugárúti Erdődy villa munkálatainál, akárcsak a vörösvári Erdődy kastély és a Sándor utcai Ádám palota esetében, igénybe vette sógora, Lötz Károly festői segítségét az épület ünnepélyességének fokozásához. A földszinti és emeleti felsorolásban egy létfontosságú helyiséget nem találtunk: nincs konyha! Ebből természetesen nem szabad arra következtetnünk, hogy a villához nem épült volna konyha, inkább arra, hogy valamely alárendelt szintre helyezték azt. A beadványi tervhez tartozó pincealaprajz alapján sem bizonyítani, sem kizárni nem lehet, hogy itt lett volna a konyha. Mellette szól, hogy az 1870-80-as években a környéken épült villákban leggyakrabban az alagsorba helyezték a konyhát, hogy az 1894. évi átépítés után az Andrássy út 104-ben is az alagsorban volt a konyha, és végül, hogy az 1878-ban kiadott használati engedély két konyhát említ, egy földszintit (ez lehetett a melléképületben) és egy pincebélit, ez lehetett a főépületben. A konyha alagsori elhelyezése ellen szól, hogy 15. Vasárnapi Újság XXVI. 1879. p. 12.; Képzőművészeti Szemle 1.1879. p. 14. 16. Ybl E.: Lötz Károly élete és művészete. Budapest, 1938. p. 83.