Az Andrássy út - Budapesti Negyed 1. (1993. nyár)

ÉPÍTŐK ÉS ÉPÜLETEK - KÖVÉR GYÖRGY M. L. Herzog & Comp.

nyességéhez látszik az általunk vázolt három nemzedék útjának elemzése adalékot nyújtani. Hogy a helyzet azért sokkal bonyolultabb, azt leginkább az ingatlanokkal kapcsolatos magatartáson szemléltethetjük. Igen érdekes ugyanis, hogy az első nemzedéknél (amelynek még csak egy frissiben vásárolt Dob utcai ház van a birtokában) a legmagasabb az ingatlani hányad. Ehhez képest Herzog Péter már hét pesti ház- ill. telekingatlannal, a csötekéthalmi birtokkal és egy újtátrafüredi ingatlannal rendelkezett, az aktív vagyonon belüli részarány mégis jelentősen alacsonyabb volt, mint apjánál. Herzog Mór Lipótnál a hányad még lejjebb szállt, pedig igen nagyszámú (69 budapesti telekkönyvi betétben elfekvő) ingatlanbirtokáról van tudomásunk. Nincs itt mód, hogy a családhoz tartozó telkek történetét részleteiben megvilágítsuk. Moses Löbl egyetlen telkét amúgy sem találjuk az általunk vizsgált ág birtokában, tehát nincs lehetőség a három nemzedéken keresztüli nyomonkövetésre. Vizsgálatunkat így csak a második nemzedékkel kezdjük, és az Andrássy úton egymás mellett fekvő két ingatlan öröklésén keresztül kívánjuk bemutatni az ezzel kapcsolatos szokások kontinuitását. Herzog Péter és neje 1884-ben vásárolta meg a 4158. telekkönyvi betétben 4121. hrsz. alatti sugárúti 341 négyszögöles telket, azzal a kikötéssel, hogy köteles azon 1885 május 27-ig, két emeletesnél nem magasabb, a fővárosi közmunkák tanácsa által megállapított szabályoknak 29 megfelelő lakházat építeni. Ez az időszak a Sugárúti telekeladások dandárja: 1880-ban 29 telket adott el a Közmunkatanács (ami háromszor annyi volt, mint az 1876-1879 közötti négy évi összesen), 1881-ben 18-at, 1882-ben 37-et. így 1884- re valamennyi Sugárúti telek gazdára talált. A 93. sz. alatti palota építése 1885- ben - a homlokzatra írott évszám szerint - rendben be is fejeződött. Az asszony halála után a felerész tulajdonjoga „törvényes örökösödés jogcímén" Mór Lipótra szállt, míg a másik fele az apa halála után „jogerős hagyatékátadó végzés alapján" került nevére. Nem sokkal előbb, 1911-ben vásárolta meg Mór Lipót és neje a szomszédos 4124 hrsz. ingatlant, amire tehát értelemszerűen az apa hagyatékátadási jegyzőkönyve nem terjedt ki, hisz a fiú különvagyonához tartozott, akár a képtár. Ezen a telken nem palota állt, hanem a hely szelleméhez illeszkedő kisebb, belső udvarral kétfelé választott bérház. Mór Lipót halálakor az apai és anyai örökségként rászállt Andrássy u. 93. alatti palotát egészében ismét csak a legidősebb fiú, András örökölte (bár a haláleset-felvétel szerint mindkét nagykorú fiú ekkor még itt lakott), míg a szüleik által közösen szerzett bérház apai felerészét harmadolva (azaz egyenként az egész egyhatodát) kapták a test29. BFL Régi telekkönyv Terézváros 4158. betét. 4121 hrsz. (Az anyag feltárásában nyújtott segítségéért Gajáry István levéltárosnak tartozom köszönettel.) 30. Siklóssy László: Hogyan épült Budapest (1870-1930) Bp. 1931.164-165.