Az Andrássy út - Budapesti Negyed 1. (1993. nyár)
ÉPÍTŐK ÉS ÉPÜLETEK - KÖVÉR GYÖRGY M. L. Herzog & Comp.
felszámolásig. (2. táblázat) 1912 és 1924 között a papírkoronában történő leértékelődés lényegesen elmarad az infláció üteme mögött. Ez nem is volt véletlen, hiszen amint 1922-ben a hitelinformáció megállapította: „ezen régi üzlet az utóbbi időben üzleti tevékenységet alig fejt ki, inkább kegyeletből tartatik fenn s működése főleg a családi vagyon kezelésére szorítkozik." Eközben azonban a cégfőnök (közben Herzog Mór Lipótné 1916 és 1922 között szintén tagja volt a cégnek) alapvetően átalakította a cég profilját, előkészítve annak új korszakát. Herzog Mór Lipót 1921 novemberében jelentette be a cégbíróságnál, hogy kizárólag „bankári üzlettel (financírozás, értékpapírüzlet, devisa- és valutaüzlet) szándékszik foglalkozni." Bejelentésének célja az, hogy „a cégjegyzék a tényleges helyzettel összhangba hozassék." Az üzlet ekkor már az V. kerület Arany János u. 24-ben, a pesti Gity-ben székelt. A kereskedőház magánbankházzá alakítása nem volt egyedi jelensége a korszaknak. A „Latzko N. és Popper A" cég tulajdonosai 1908-ban közölték a cégbírósággal, hogy posztókereskedésüket beszüntették és „bankipart" kívánnak űzni. A nej révén rokon „Deutsch lg. és fia" 191 l-ben jelentette be, hogy „kizárólag banküzletekkel foglalkozott és foglalkozik". A „Kohner A. Fiai" 1920-ban regisztráltatta, hogy üzleti működése „a bank és váltó üzletágra is ki fog terjedni". A pesti kereskedő-bankárok „másodvirágzása" egyrészt a családi vagyon kezelését és másrészt az érdekeltségi vállalatok finanszírozását és irányítását szolgálta. A konjunktúra alakulásától függött, hogy milyen egyéb bankszerű műveletekre terjesztették ki tevékenységüket. 1926 októberében a hitelinformáció szerint a Herzog M.L. & Go. „jelentékeny visszleszámítolási és devizaügyleteket bonyolít le." Ekkorra már az idősebb fiú, András is cégvezetői kinevezést kap. A cég újjáéledt konjunkturális aktivitását jelzi, hogy az amsterdami székhelyű „Tabacus dohánykereskedelmi rt." főrészvényesei, egyedüli tulajdonosai az „Eperjes-Bártfa HÉV rt."-nek és alapítói a „Baja-Gara Országhatárszéli HÉV rt."-nek is. Erre az esztendőre tehető azonban az első komolyabb veszteség is, amely épp a Victoria malomkonszern bukása kapcsán érte a céget. Mint ismeretes a Victoria konszern, amely szembekerülvén a hazai nagybankokkal külföldi forrásokból felvett kölcsönnel próbált alkalmazkodni a Monarchia felbomlása utáni közép-európai élelmiszerpiaci körülményekhez (ebben a Herzog cég külkapcsolatai nyilván fontos szerepet játszottak), a szanálási válság következtében nem tudott újabb 19 hitelekhez jutni és végül fizetésképtelenné vált. 1926 áprilisában azt jelentették 17. Cg 3652 18. Kövér György: A Second Flowering The Renewal of Pest's Merchant Bankers and the Financing of Industry before and after the First World War in. Papers in Business History, Report from the BHU International Conference London, 1991 v.l. (1-13) 19. Berend T. Iván-Ránki György: Magyarország gazdasága az első világháború után 1919-1929 Bp. 1966.182-183.