Az Andrássy út - Budapesti Negyed 1. (1993. nyár)
A NÉVADÓ - DIÓSZEGI ISTVÁN Andrássy
mát. 1867-ben mint Magyarország miniszterelnöke helyezte a koronát Ferenc József fejére. A kiegyezés, amelynek eredményeként az eddigi centralizált Habsburg monarchia alkotmányos dualista állammá alakult és Magyarország teljes belpolitikai önállóságot nyert, nem elsősorban az ő sikere volt. Az 1867-es mű létrehozásában ő is, másokkal együtt, csak segédkezett Deák Ferencnek. Mint miniszterelnök azonban a politikai élet főszereplője lett. Két generáció vágyait valósította meg, nemzedékére jellemző hivatástudattal és elfogultsággal. A távolság, amely hányatott sorsú hazánkat nyugat szerencsésebb nemzeteitől elválasztotta, hosszú idő óta először csökkenni kezdett. Neki is, miként a reformkor nagyjainak, az alkotmányosság és a parlamentarizmus volt az eszményképe, és természetesnek tartotta, hogy a törvényhozói és végrehajtói hatalom működését választások útján legitimálja. Kormánya újra életbe léptette a negyvennyolcban elfogadott választójogi törvényt, amely szavazati jogot adott a férfinépesség egynegyedének. A szavazásra jogosultak aránya nem volt magas ugyan, de az egynegyedes arány nem maradt lényegesen alatta a korabeli legjobb európai átlagnak. Noha mindent elkövetett, hogy a választókerületekben a kormánypárt jelöltjei szerezzenek többséget, az ellenvéleményt a parlamentarizmus magától értetődő velejárójának tartotta, és respektálta az ellenzék gyülekezési és egyesülési szabadságát. A sajtószabadságot komolyan vette, és jóllehet gyakran volt céltáblája dühödt támadásoknak, eszébe sem jutott, hogy a más véleményen levőkkel szemben a hatalom eszközeit használja. Miniszterelnöksége alatt vetették meg a modern polgári államrendszer alapjait. Korszerű jog- és igazságszolgáltatási rendszer jött létre, amely lényegében megfelelt a korabeli európai színvonalnak. Az állampolgárok törvény előtti egyenlősége és a bírák függetlensége ekkor vált a magyar joggyakorlat szerves részévé. Kormánya a centralizmus és az önkormányzat elveinek egyidejű érvényesítésével korszerűsítette a közigazgatást. A megyék helyi ügyekben való önkormányzata, úgyszintén a közigazgatás közegeinek választása is fennmaradt, és a törvény azt is megengedte, hogy a megyegyűlések továbbra is foglalkozzanak országos ügyekkel. Az országgyűlés törvényeinek és a kormány rendeleteinek végrehajtásáról viszont nem lehetett többé vita, és hogy valóban ne is legyen, arról a kormány által kinevezett főispán kezeskedett. Ekkor született meg a népiskolai törvény, amely az elemi iskola elvégzését kötelezővé tette valamennyi iskoláskorú gyermek számára. És ekkor fogadta el a parlament az európai viszonylatban egyedülálló nemzetiségi törvényt, amely nyelvi és kulturális tekintetben teljes egyenjogúságot biztosított a haza másajkú lakóinak. Miközben a nagy európai országokban rendeletileg tiltották a nemzetiségi nyelvhasználatot, Magyarország egy időre békés sziget lett a rögeszmés nyelvi uniformizálás tengerében.
