Az Andrássy út - Budapesti Negyed 1. (1993. nyár)

AHOGY VAN - LÁSZAY JÁNOS—LANTOS PÉTER-BARANYAI ZSOLT AZ ország főutcáján (Mihancsik Zsófia interjúja)

rendszert tételezünk fel, akkor egy önkormányzat mindent megtehet, egyetlen egy dolog kivételével: nem lehet saját lakosságának az ellensége. Tehát lakosságellenes intézkedéseket nem nagyon hozhat. Egyedi esetben igen, a többség érdekében. Arról nem beszélve, hogy tényleges piac csak akkor alakulhat ki, ha meghatározott idő után alkudni tud a bérlő, hogy neki megéri-e kivenni azon az áron a helyiséget vagy sem. Mert ha én az Andrássy úton mondjuk egy ruházati üzlet bérét magasabbra emelem, mint a Váci utcai bérek, akkor az az üzlet biztos, hogy tönkremegy, mert senki nem fogja kivenni annyiért. Csak azt hiszem, félünk egy kicsit a piac önszabályozásától. Baranyai: Már most készítettünk az Oktogon melletti háztömbökre olyan rendezési terveket, amelyek földszinti és pincehelyiségek bekapcsolásával kis üzletközpontok kialakítását célozzák, belső udvarok üvegtetős lefedésével, gyalogos térkapcsolatokkal a Nagykörút és a mögöttes leendő „Brodway-terület" irányába. Ezek a részek kereskedelmi szempontból nagyon értékesek, hiszen óriási a gyalogos és vásárlóforgalmuk. Ennek köszönhető az is, hogy az utcákon elszabadult a pokol, árusok asztalról, sportszatyorból árusítanak. Ezt egy világváros nem engedheti meg magának. Ha viszont azokat a helyiségeket, amelyek kereskedelmi célokra bevonhatók, felkínáljuk a vállalkozóknak, nemcsak az utcai árusítás problémáját oldjuk meg, hanem a kerületet is fejlesztjük, munkalehetőséget teremtünk és az önkormányzat is plusz adóbevételhez jut. Egyébként a „Brodway-re" még ez évben szeretnénk tervpályázatot kiírni a fővárossal illetve a minisztériummal közösen. Tudomásom szerint most a kulturális és a gazdasági koncepció készül, ami feltétele a városrendezési tervpályázatok kiírásának. Nekem mint nem terézvárosi lakosnak van még egy kényelmi szempontom, ezért ne haragudjanak, ha visszatérek a kávéházakhoz. Annál is inkább, mert az Andrássy út párizsi mintára épült, a párizsi bulvárok meg többek között arról ismerszenek meg, hogy rengeteg választásom van, hova ülök le meginni egy kávét, bámészkodni, vagy beszélgetni. Es Párizsban mind a mai napig van közösségi funkciójuk a különböző vendéglátó helyeknek, a környékbeliek oda járnak társaséletet élni. Lesz-e ilyen vonzereje valaha is az Andrássy útnak? Lantos: Nem sok jóval bíztathatom, mert azt hiszem, ez a folyamat épp nem kedvező irányba tart. Két kávéházból bank lett, kettőből gyorsétkeztető: a Savoyra és a Filatélia helyén nyílt étteremre gondolok. De összességében azt hiszem, ez egy visszafordítható folyamat. Persze nem arra gondolok, hogy egy bankot valaha is ki lehet robbantani az Oktogonról, odatelepítése már csak ezért is meglehetősen balsikerű lépés volt. Ha azonban a társadalmi- gazdasági környezet megváltozik, mert nemcsak kocsma kell, hanem olyan emberek is, akik a kávé-