Az Andrássy út - Budapesti Negyed 1. (1993. nyár)

AHOGY VAN - LÁSZAY JÁNOS—LANTOS PÉTER-BARANYAI ZSOLT AZ ország főutcáján (Mihancsik Zsófia interjúja)

helyreállítható lesz az eredeti alaprajz. De ez már nem az önkormányzat hatáskörébe esik, hiszen magántulajdonosok közti adásvételi szerződésekről lesz szó. Lászay: A tulajdon szentségét nem sérthetjük mi sem, ha a lakás tehermentes már, és az önkormányzat részére kifizetik az adott összeget. Próbálkozhatnánk beavatkozni jogi trükkökkel, mint más önkormányzatok tették... Mint például? Lászay: Eladáskor különböző pontokat iktattak be a szerződésekbe, ismereteim szerint nem is jogszerűen, visszavásárlást kötöttek ki, ha adott időn belül valami történik. A mi célunk viszont az, hogy nemcsak az Andrássy utat, hanem a kerület épületeit is nyugodt tulajdonosok lakják. És ha egy automatizmus, tőlünk függetlenül, elindul, amelyből közvetlenül nem az önkormányzat húz hasznot, de az épületek állagának javulása indirekt módon várható tőle, akkor ezt nemcsak tudomásul kell vennünk, hanem örülnünk is kell neki. Mert nem tudunk jobbat. Akkor lenne jogalapunk fellépni bizonyos tendenciák ellen, ha tudnánk jobb, megnyugtatóbb megoldást. Vannak viszont más lehetőségeink, amelyekkel élünk is: bizonyos területek hasznosítása. Például a már korábban említett, jelentős összegbe kerülő köröndi házak esetében a padlástér egységesen hasznosítható - noha jelenleg éppen életveszélyes, teljes födémcserére lenne szükség. A lakóközösség haszna ebből az, hogy lekerül a tilalmi listáról az épület, mert az állaga olyan lesz, hogy ők is bírni fogják tulajdonosként a rájuk eső közös költséghányadot, az a tőkeerős társulat pedig, amely tulajdonba megkapja a padlásteret, cserébe el kell hogy végezze az adott felújítási munkákat. Tehát az épület érdekében jön létre a csereügylet. Nem beszélve arról, hogy a lakóközösségnek azért is haszna származik ebből, mert több lesz a tulajdonos, így a költségek még tovább oszlanak. E pillanatban is több ilyen tárgyalás folyik, mert ezeknél az épületeknél létszükséglet, hogy rövid időn belül beavatkozás történjen. Természetes, hogy nem sérthetik a tulajdonjogot, de nincs-e valami mód mégis arra, hogy a lehetséges lakásegyesítésekről legalább valamiféle listájuk vagy kimutatásuk legyen a potenciális vevők számára, akiknek aztán majd vagy sikerül megalkudniuk a tulajdonosokkal, vagy nem. Baranyai: Hatósági módszer nincs rá, mert ez azt jelentené, hogy lakásokból ki kellene költöztetni embereket, ami évekig elhúzódó procedúrát jelentene. A piaci automatizmus feltehetőleg jobban megoldja ezeket a problémákat. Lászay: Ha az önkormányzatnak lenne pénze, mint ahogy nincs, hogy elhelyezze a bérlőt, akkor is hová helyezné el? A másik pedig a jogi akadály. A kerületben ugye van egy demokratikus módon megválasztott liberális többségű önkormányzat, és van az országnak egy demokratikusan megválasztott parlamentje, ennek