Az Andrássy út - Budapesti Negyed 1. (1993. nyár)

A MILIŐ - ÁGAI ADOLF (Porzó) A Sugárúttól az Andrássy útig (részletek)

Mindnyájan jókedvűek. Még a milimári, a veszendőségre ítélt milimári is szóba áll a «milkshop», azaz a «laiterie», a tejcsarnokbeli frajlával, ki virágos beggyel s fehér köténykében ugrik a küszöbre, mint a madár. Mert a hajnal a nap aranykora, mondja a költő. Ilyenkor csupa jó és becsületes ember van a világon. Megindul körútjára gyékénygarabójával a mészáros legény is, bőrtáskájával az újságkihordó asszony. Jobbra repül és balra. Mert nagy az ő járása széltében, hoszszában és magasságában. Minden dimenziókba hordja szét a lapokat; tán még a spiritiszták negyedikébe is vinné, ha oda lépcső vezetne. Pedig bizony sínyli a meglevőket is. Nem bánom, az az angol úr ott az angol parliamentben akármilyen ijesztőnek festi a könyörülés nemzetgazdasági kárait: én mélyen sajnálom ezeket az asszonyokat és gyermekeiket, kik e szívdobogtató, lélegzetfojtó s térdmerevítő keresetben részesei. Bizony a szobalány, ha a reggeli süteményt hozza, meglelhetné ott a boltban a friss keletű újságlapokat is. De hát, mondja a statisztikus, az embernek valahogy csak el kell pusztulni. Megesnék, hogy ne gyújtsak rá jóízűen a szivaromra, mert a hozzávaló gyújtóba sok fiatal leánynak az egészsége veszett oda; ne sózzam meg a levesemet, mert a bányászt, aki a föld méhéből kifejtette, agyonvágta a Jókai zuhadarja; s ne olvassak újságot, mert a betűihez való ólomnak emanációi megmérgezik a szedőt, és a negyedik emelet elfullasztja azt a száraz asszonyt, aki tűnődve nézi, hogy annak a most épülő új palotának ötödik emeletet raknak. Oda lesz még csak keserves lapot hordani. (...) Szemben velem, a kapu elé hintó robog. Ládák, dobozok, csomagok halmait emeli a szakácsné, meg a pesztra. Utazik a «nagysaga» a Lajoskával s a Micikével Hevesbe, a nagymamáékhoz. No, lesz ma ünnep az erkélyen! Oda ül ki a Kati a vendégeivel, míg bent a szalonban a Juci órákon át egyujjal fogja a zongorán kiverni, hogy: « kutya, kutya tarka » vagy mind a két kezét bele mártva, veszett hangzavarban kiséri a Blaháné dalait, melyeket a Juci is igen érzelmesen tud énekelni. A nap diadalmasan hág a házak tetejébe. (1890)