Az Andrássy út - Budapesti Negyed 1. (1993. nyár)

A MILIŐ - ÁGAI ADOLF (Porzó) A Sugárúttól az Andrássy útig (részletek)

A még fönnjáró nap heve csüggeszti a kocsisokat, kik hosszú sorba terelve egymás mögé hintáikat a keskeny árnyékszalagba, nagyokat fúva szundítanak a bakon. S szundít a kocsimosó legény is, föltámasztva a könyökeit a térdén s tenyereibe temetve égő arcát. És mélyre lelógatva nagy fejét, alszik a ló is. Már szemben árnyékot vetnek a házak s nyílik ablak és balkonajtó. Az ember mélyen belelát a szomszéd lakások intimitásaiba. Megolvashatnám a bútorkelme csíkjait s a szőnyeg virágait. Óráink differálnak. Amott még kilenc perc hiányzik a héthez. A kövérke asszony fehér pongyolában ül, a tövig felgyűrt ujjból ölbe csüggesztve fehér kövér karját. Két kis gyermek a mellékszobából feléje rohan. A mama eltolja őket magától. Látom , mit mond: hagyjanak néki békét, nagyon melege van. A fiúcska s a leányka eltűnnek s mindegyik széles legyezővel fölfegyverkezve, két-oldalt oly szaporán hajtják a szellőt az édes mama kerek arcába, hogy a homlokába nyírt apró fürtök csak úgy röpködnek bele. Hátra hajlik az öblös, alacsony székben s lehunyja a szemét. A cseléd hoz fagylaltot, hűtött szamócát, tejfölt s cukorhavas barna süteményt. A két gyermek abbahagyja a legyezést s körültáncolja a megterített asztalt... Egy emelettel följebb nagy bureau, melynek takarosan frizérozott ifjai egymás háta mögött állva, csókot röpítenek felém. Azaz, hogy alám. Nyilvánvaló, hogy itt alattam is megnyílt az ablaksor s a három barna kisasszony a neveletlen udvarláson mélyen fölháborodik, annál is inkább, mert egyik sem tudja, a három lovag közül ki melyikbe szerelmes? A művelt Nyugaton az ilyen vakmerő hódolat fenyítéssel jár. Németországban bezárnák e fiatalokat, Angliában bírságra - s Amerikában, a muszka kegyetlenségig fokozott emberség törvényei szerint, életfogytig tartó, hűséggel súlyosbított házasságra ítélnék. Az én szőke szomszédkáim is kidugják fürtös fejőket. Eddig négykézre játszottak a zongorán. Látni is elég az ilyen zengő veszedelmet. Most meg egy aranyos kis kutyával játszanak négykézre. Egymástól elkapdossák, a keblükön nyugasztják, szorongatják a vékony tagocskáit, csókolgatják a nyirkos, hideg, fekete orrát: szóval, imádják, mint valami gyermeket. ... Tán valami elfojtott szeretet is nyilatkozik bennök - az anyaságnak kielégítetlen ösztöne. Amoda azon az erkélyen meg szép fiatal nénik emelgetnek egy piros szalagokkal felbóbitázott ölbeli fiúcskát. Egymástól elkapdossák, a keblükön nyugasztják, szorongatják a tömzsi tagocskáit, csókolgatják a piros kis száját: szóval, imádják, mint valami kis kutyát. Kél az esti szellő s puha szárnyain hoz - virágillatot? ... Van eszében! Odeurs de Budapest. Hoz óbudai és újpesti gyárakból émelyítő moslékszagot s Kőbánya felől a «bouquet de porc» címen hírhedett orrfacsarintó bűzt, mely különösen alkalmatos az oda közel épült kórház betegeinek üdítésére. A sertéskereskedés virágzása jelenthet gyarapodást, de jó szagot nem. Kezdődik a sétálók és a kocsizok diffúziója. A Városligetből be-, s a Városligetbe kihömpölyög a nép. Szüretje az omnibusznak, drága dolga a kehes lovainak. Föl-