Az Andrássy út - Budapesti Negyed 1. (1993. nyár)

A MILIŐ - ÁGAI ADOLF (Porzó) A Sugárúttól az Andrássy útig (részletek)

ruhát váltottak, s öröm nézni: ez a veteránegylet magasra emelt söprőivel éjnek idején mily katonásan sorakozik az ő szernagya előtt. Mert éjjel esik meg a nagy háború. Hajnalra apró dombok mutatják a megnyert csatát - «diadalmak halmai ». Seprőgépeket is láttam titkos éjfélen végigvonulni a fakockákon, mint parádén az ágyúütegeket. (...) Az Andrássy úton még néhány üres telek. Az egyiknek vasrácsa mögött egy tehénke települt meg, táplálkozva és táplálva. Legelője a házhely dús füve, tejét pedig víg gyermekcsoportnak adja. Boldog szürcsölése kihallszik egész a «Bellevue»-ig, hol idősebb csecsemők az árpa levének híg kenyerét szopogatják. Egy híres művésznő nyaralója újul sorakozott a régiek mellé. Fiatalos koncepció: kis kabáton nagy gomb. Vagy hiszen most ez a divat járja. Északkeleti sarkán Donáthnak egy kedves női szobra. Nyilván a művésznő alakja ezelőtt... De mit bizonyítanak az évek? A képfaragó, kinek nevét említem, egy legújabb nagy palotát is ékesített fel allegorikus csoportokkal, melyek megérdemelték volna, hogy közelebbről láthassuk s hogy finomabb anyagot szánt volna rajok a megrendelő. A kapu fölött s a második emelte magasán még faragatlan állapotban dől ki az útra két erős kocka. Az egyik, úgy látszik, a nemesi címer számára van fönntartva. A másikban nőmet örökíttetném meg, ha nekem is olyan szép feleségem volna. Ez a magyar születésű görög istenasszony mint benn a házban, úgy a házon kívül is legbájosabb dísze volna a palotának. Nem csak a gyújtó spiritusz, de a lohasztó keserűvíz is ad födelet. Hunyadi János vértes szellemét példázva, a nevén szerzett palotának ablakai fölött ércalakok hirdetik az «eau Janos» hódító voltát. A Liget felé távolabb eső lisztpalota oszlopai azonban üresen meredeznek föl. Abból a harmincezer híres emberből pedig, akiket de Gubernatis úr számára fedeztek föl Magyarországon, csak telnék vagy hat szál amaz oszlopok tetejébe? Vagy ha ezekből nem, hát néhányat szabad Svájc kártyahőseiből - márhogy azokból a vitéz férfiakból, akiknek arcait oly szívesen vizsgáljuk, hogy azt ne mondjam: gusztáljuk a honi cartographia remekein. S hogy végignézek e büszke soron: vérmes vágyaim emlékszobrokkal is népesítik az Andrássy utat. Az Oktogon tér s a Rond-point nem soká fognak üresen állani. Kit tegyünk oda? Harmincezer jeles magyar... De háládatlan vagyok. Mennyivel szebbek lesznek a tervezendő új szökőkút körül a városatyák, mint vízbuggyantó tritonok, helyettük Neptun Károly a kétágú vasbajusszal s háromágú vasvillával, öntvén szájából ékesszólásának zöldellő vizeit. Azóta a legelésző tehénkét rég kitúrta onnan egy palotányi nyaraló, elomlott a maradi stílben épült «Bellevue» s kezd vasbácsikkal megnépesedni a nagy utcaszer és Neptun Károly is átlépte már az emberi kor végső határát. Pusztulunk és épülünk.