Magyar levéltáros-életpályák a XIX-XX. században - Budapest Főváros Levéltára Közleményei (Budapest, 2004)

Fazekas István: Magyar levéltárosok Bécsben 1841-1918

gyar történeti tanszékére kapott meghívást, 1927-1928 között a Magyar Szemle szerkesztője. AII. világháború után Magyarország moszkvai követe (1946-1948), 1953-ban országgyűlési képviselő, 1954-től az Elnöki Tanács tagja. Hagyatéka az ELTE EK Kézirattárába (G 628) és az MTA Könyvtára Kézirattárába került (Ms 327-333, Ms 10.203-10.205.).

93 Irodalom: Gesamtinventar I. 145-148. (részletes bibliográfiával); Jahrbuch des k.k. auswärtigen Dienstes 1917. Wien 1917,221.; Glatz Ferenc: Szaktudományos kérdésfeltevések és történetpolitikai koncepció. (A fiatal Szekfü Gyula bécsi éveinek történetéből). In: Történeti Szemle 17. (1974) 396-420.; Dénes Iván Zoltán: A „realitás" illúziója. A historikus Szekfü Gyula pályafordulója. Bp. 1976.; Pamlényi Ervin: Szekfü Gyula. In: Századok 89. (1955) 960-963. THALLÓCZY (STURM) LAJOS (1854. december 8., Buda - 1916. december L, Herceghalom) Középiskolai, majd egyetemi tanulmányait Budapesten végezte, 1877-ben egyetemi magántanár. 1878 Országos Levéltár I. oszt. fogalmazó, 1885. december 10. kinevezik a Hofkammerarchiv igazgatójának, 1898-ban a Lipót-rend lovagkeresztjét kapta, 1901 címzetes osztályfőnök, 1908 valóságos osztályfőnök, 1909 a Vaskoronarend II. osztályát kapja, 1912 titkos tanácsosi kinevezés, 1915 Szerbia polgári kormányzója, 1916-ban Ferenc József temetéséről hazafele utazva vasúti szerencsétlenség áldozata lett. 1883-ban az MTA levelező tagja, 1895 rendes tagja, 1913-tól halálig a Történelmi Társulat elnöke. Hagyatéka az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárában található, köztük hallatlanul érdekes naplói (OszK Kt. Quart. Hung. 2459/I-XVIII), ill. a Magyar Országos Levéltárban (167,4 csomó).

94 Irodalom: Szinnyei XIV. 72-76. (műveinek felsorolásával); Eckhart Ferenc: Thallóczy Lajos, a történetíró. Bp. 1935.; Glatz Ferenc: Alkotmányos önállóság és történetírás. (A „bécsi" magyar történetírók köre). In: Nemzeti kultúra - kulturált nemzet 1867-1987. Bp. 1988, 82-101. VÖRNLE JÁNOS (Hans) (1890. január 6., Uj-Moldava - 1945 ?, 1946 ?, ?) Édespapja Krassó megyei szolgabíró volt, a gimnáziumot Temesváron végezte, majd jogi tanulmányokat folytatott Budapesten, 1911-ben doktorált. Svájci és angliai tanulmányutat követően 1912/1913-ban az Institut für österreichische Geschforschung tagja volt, de már 1913. december 13. fogalmazógyakornokságra 93 Ismertetése Csapodi Csaba: Történészhagyatékok az MTA Könyvtárának Kézirattárában. In: Századok 106.(1972) 1377-1378. 94 Pajkossy Gábor: Bécsi levéltárból kiszolgáltatott iratok. Bp. 1979, 34. (Levéltári leltárak 77.)