Magyar levéltáros-életpályák a XIX-XX. században - Budapest Főváros Levéltára Közleményei (Budapest, 2004)

Fazekas István: Magyar levéltárosok Bécsben 1841-1918

nyelvű levelezésének kiadásába Takáts Sándor és Szekfü Gyula illusztris társaságában.

6 A roppant gazdag levéltári anyag hatása nála sem maradt el. A középkorásznak induló és az Institut évkönyvében is még a magyar hiteleshelyekről alapvető tanulmányt publikáló Eckhartnak a pénzügyi levéltárban eltöltött évek során ébredt fel érdeklődése a XVIII. századi gazdaságtörténet iránt, ami azután egész életében elkísérte.

69 Fontos tanulmányt publikált a főbányagrófi hivatal keletkezéséről, ill. a bécsi udvar gazdasági politikájáról Mária Terézia korában.

70 Az első világháború éveit, bár hoztak nélkülözést számukra, többségük sértetlenül vészelte át, leszámítva Thallóczyt, aki közismert módon Ferenc József temetéséről hazatérőben vasúti balesetben hunyt el. Annál nagyobb változást hozott a közös levéltárosok számára 1918, a Monarchia szétesése. Biztosnak látszó hivatali karrierjük egy csapásra szétfoszlott, új helyzettel kellett szembenézniük. Az idősebbek közül Károlyi ekkor már nyugdíjba vonult (1913), Győry Árpád pedig 34 szolgálati évvel a háta mögött, egészségi okokra hivatkozva 1918. december 1-én kérte nyugalmazását.

71 Nyugdíjazása után visszavonult gimnáziumi tanulmányainak színhelyére Kremsmünsterbe, a későbbiekben mint a Habsburg-család képviselője vállalt szerepet a Hausarchiv tulajdonjoga feletti vitában.

72 Győry, Károlyihoz hasonlatosan, magas kort ért meg, 1942-ben halt meg. A fiatalabb generáció tagjai kivétel nélkül magyar szolgálatba léptek át, méghozzá a magyar külügyminisztérium fennhatósága alatt álló felszámoló bizottság levéltári részében leltek új alkalmazásra. Közülük Vörnle János rövid idő után külügyi pályára lépett, élete hátralévő részében diplomataként tevékenykedett. Stokka Tankréd viszonylag fiatalon 1920-ban elhunyt. Eckhart Ferenc és Szekfü Gyula a reaktivált Károlyi vezetésével végigszolgálták a hosszú levéltári tárgyalásokat. Mindketten feladatul kapták, hogy korábbi munkahelyük anyagáról átfogó, a magyar vonatkozásokat kiemelő ismertetést készítsenek, amelyek a későbbiekben a tárgyalások alapjául szolgálhattak. Eckhart számára nagy előnyt jelentett, hogy amikor a Hofkammer magyar anyagának ha68 A budai pasák magyarnyelvű levelezése I. 1552-1589. Bp. 1915. 69 Die glaubwürdige Orte Ungarns im Mittelalter. In: MIÖG Ergänzungsband Bd. 9. (1915) 395-558. 70 Eckhart Ferenc: A főbányagrófi hivatal szervezése. In: Századok 48. (1914) 197-213.; Uő: A bécsi udvar gazdasági politikája Magyarországon Mária Terézia korában. Bp. 1915. 71 HHStA AdR F 4 Kt. 113. Konv. „Győry" 72 Gesamtinventar I. 45.