Magyar levéltáros-életpályák a XIX-XX. században - Budapest Főváros Levéltára Közleményei (Budapest, 2004)

Fazekas István: Magyar levéltárosok Bécsben 1841-1918

A levéltárosok számára némi fizetéskiegészítést jelentett, hogy a Keleti Akadémián (1898 után Konzuli Akadémián) vagy a Theresianumban magyar nyelvet vagy magyar történetet taníthattak. így például Károlyi tizenöt éven át működött a Keleti Akadémián mint a magyar nyelv tanára (1883-1898).

30 Mellette Stokka Tankréd oktatott ott előbb, mint a magyar nyelv korrepetitora (1895), majd tanára (1898), később ő vette át Thallóczytól a magyar nyelv oktatását (1918).

31 Thallóczy is tanított a Theresianumban, majd a Keleti Akadémia magyar államjog tanára volt ( 1892-1916).

32 A bécsi levéltárosélet, különösen a Haus-, Hof- und Staatsarchivban meglehetősen kiterjedt elfoglaltsággal járt, még akkor is ha 1902-ig csak napi öt óra volt a hivatalos idő, délutánra mindenkinek el kellett hagynia a Burgban található levéltár helységeit.

33 Az is az igazsághoz tartozik, hogy a század utolsó évtizedeiben igen nagy mennyiségű iratanyagot vett át a levéltár különböző udvari hivataloktól, kormányszervektől, például a Staatsrat anyagát, külügyi iratokat stb., amelynek rendezése, tagolása és jegyzékelése nem csekély problémát jelentett. A századfordulón sikerült kivívni egy új levéltárépület építését (1902), az átköltözködés azonban újabb gondokat hívott elő, mivel használhatatlanná váltak az eddigi raktári jegyzékek (Aufstellungsverzeichnisse). Az ezen időszakban utat törő új rendezési elv, a proveniencia szintén komoly kihívás elé állította a Házi-, Udvari- és Állami Levéltár tisztviselői karát. Nagy megterhelést jelentett a referens, illetve a kutatószolgálat is, ugyanis a levéltárhasználat liberalizálása után (1868) ugrásszerűen megnőtt a felhasználók köre. A kutatási határ kitolása 1885-ben 1830-ig, illetve 1904-ben 1847-ig szintén emelte az érdeklődők számát. Komoly és nem felelősség nélküli elfoglaltságot jelentett az anyagelőkészítés, ugyanis a kiadandó iratokat át kellett nézni, és vissza kellett tartani azokat, amelyek az uralkodócsaládra, illetve a birodalomra hátrányosak lehettek.

34 A magyar levéltárosok elsősorban a magyar, erdélyi, illetve a kelet-európai osztályokban tevékenykedtek, ahol nyelvtudásuknak, ill. történeti ismereteiknek a legnagyobb hasznát vehették. Már Gévay felvételekor kiemelték nyelvtudásának és 30 Jahrbuch des k.k. auswärtigen Dienstes 1917. Wien 1917. 320. 31 ÖStA HHStA Ministerium des Äussern AdR F 4 Kt. 159. Konv. „Stokka" 32 HHStA Nachlässe, Familicnarchive und Sonderbestände, Konsularakademic 114. Bd. Pcrsonalstand „Thallóczy". 1916. II. 4-én szabadságolták egyéb elfoglaltsága miatt. 33 Bittner, 1933. 179. 34 Gesamtinventar I. 175*—191*.