Magyar levéltáros-életpályák a XIX-XX. században - Budapest Főváros Levéltára Közleményei (Budapest, 2004)

Fazekas István: Magyar levéltárosok Bécsben 1841-1918

re, végül az aligazgatóság elfogadása mellett döntött.

16 Ezentúl az egyik aligazgatónak vagy magának az igazgatónak a Haus-, Hof- und Staatsarchivban magyarnak kellett lennie. Károlyi a magyarok közül elsőként, sőt egyedüliként kapott igazgatói kinevezést Gustav Winter nyugalmazása után, 1909-ben. Amikor pedig 1913-ban nyugalomba vonult, Győry Árpád lépett elő az egyik aligazgatói posztra, aki tisztét egészen 1918-ig, a Monarchia széteséséig viselte. A hivatali karrierek kapcsán meg kell jegyezni, hogy a Monarchia gyakorlata szerint az előmenetelben a rátermettség mellett a szolgálati idő is jelentős szerephez jutott, a hivatalnokok lépésről lépésre araszoltak előre. Az egyházi gyakorlatból származó ún. „Gradual-Vorrückung" miatt vált szükségessé időnként, a megfelelő szolgálati idő elérése után a különböző címzetes fokozatok (Titel und Charakter) adományozása. A századfordulón vagy azután indult fiatal generációnak (Szekfü, Eckhart, Vörnle) már csak elkezdeni volt módja a közös tisztviselői karriert. Érdekes, hogy ők az elődöknél lényegesen gyorsabban haladtak előre a ranglétrán. Különösen gyorsnak bizonyult Szekfü Gyula előmentele, aki három év alatt levéltáros lett (1912), Eckhart Ferencnek ugyanehhez hat évre volt szüksége a Hofkammerarchivban (1917), a legutolsónak bekerült Vörnle Jánosnak pedig ugyancsak hat évre az allevéltárnoki címhez (1918). A többi karriertől teljesen elüt Thallóczy Lajos pályája, aki 1885-ban rögtön a Hofkammerarchiv igazgatóként került Bécsbe.

17 Kinevezése, függetlenül Thallóczy tudományos kvalitásaitól és kiváló tudományszervezői képességeitől, az akkori közös pénzügyminiszternek, Kállay Béninek volt köszönhető. Thallóczy egész bécsi működésére (1885-1916) jellemző, hogy számos levéltárigazgatói kompetenciáján túl eső ügyben is közreműködött.

18 A magyar fél a megszerzett pozíciók megtartására törekedett. Ez különösen jól érzékelhető Vörnle János felvétele kapcsán. Károlyi esedékes nyugalomba vonuló Károlyi Árpád Szilágyi Sándorral folytatott terjedelmes, eddig kevés figyelemre méltatott levelezését olvasva úgy tűnik, hogy Károlyi felismerte személyének fontosságát, és hazatérését kilátásba helyezve próbálta meg helyzetét javítani. Megtörtént, hogy taktikája sikeresnek bizonyult, és magyar támogatói nyomására valóban elő is léptették őt, mint pl. 1882-ben. amikor első osztályú fogalmazó lett. Országos Széchényi Könyvtár Kézíratttára (továbbiakban OSZK Kt) Fond IX/759 Károlyi Árpád levele Szilágyi Sándorhoz 1882. XI. 5. (380. sz.) 17 ÖStA HHStA Kabinettsarchiv Kurrentakten 4366/1885. 18 Glatz Ferenc: Alkotmányos önállóság és történetírás. (A „bécsi" magyar történetírók köre). In: Uő: Nemzeti kultúra - kulturált nemzet 1867-1987. Bp. 1988, (a továbbiakban Glatz, 1988) 84-90., 99.