Magyar levéltáros-életpályák a XIX-XX. században - Budapest Főváros Levéltára Közleményei (Budapest, 2004)
Kálnoki Kis Tamás: Vázlatrajz egy pályaképhez. Herzog József országos levéltári főigazgató emlékének ébresztése
Tervezte a csonka levéltárak rekonstrukcióját, a lajstrom- és mutatókönyvi hiányok pótlását, a jelzetekkel el nem látott gyűjtemények és családi levéltárak rendezési elveinek kidolgozását (jelzetelését, lajstromozását, mutatózását), a jelzetekkel ellátott családi levéltárak rendjének helyreállítását, stb. és valamennyi fentiek szerint „feldolgozott" anyag csomózását és beállványozását. Az már ebből csaknem logikusan következett, hogy a rendezési munkálatok eredményét a levéltár szakfolyóiratában nyilvánosságra kívánta hozni. A program-tervezet és a Herzog-emlékköny v anonim (Kossányi Béla) áttekintése Herzog József főigazgatóságának 6 évéről némely részletkérdésekben eltérnek egymástól (például utóbbi a leltározást egy-egy levéltári egység rendjének végleges kialakítása utánra tette, mint ahogyan végkövetkeztetése is merészebb, mert 6 évvel a programadás után fogalmazódott meg), amikor is az ideális állapotok álmát villantja fel: „Ha az Országos Levéltár többi részeiről is elkészülnek a hasonló leltárak - és itt kifejezetten Herzog 766 lapos kamarai leltárára céloz ezek révén egyúttal az Országos Levéltár 'általános mutató'-jának, a modern levéltárak ez újszerű és nagyhatású segédeszközének a kérdése is önmagától megoldódik, minthogy a leltárak tételeinek közös mutatóba illesztése az általános levéltári mutatót fogja jelenteni." 50 Nem szívesen ugrabugrálunk, csapongunk kalandozva az évek, évtizedek között nehéz témánk eseményeit görgetve. Mégsem állhatjuk meg, hogy egy mára ugyancsak levéltártörténeti adalékká szelídült, hamvába holt egykori kísérlet nevét ne mondjuk ki itt. A központi általános tematikus mutatóét, a csúcssegédletét ha egyáltalán akad még közöttünk olyan, aki emlékezik munkálataira, vajúdó hegyei egérke szüleményeire, amelyet Herzogék után egy emberöltővel úgy melegítettek fel, vagy inkább találtak ki, mint amaz hajdan volt, igaz sem volt napkeleti birodalom tudósai a nyugati félteke nagyobbrészt korábbi felfedezéseit, „tőlük függetlenül, velük egyidőben, vagy még annál is hamarabb." Herzog azt tervezte, hogy az anyagpublikációkat, a mi forráskiadványaink archetípusát, illetőleg a Levéltári Közlemények keretét túlhaladó feldolgozásokat önálló kiadványok formájáb an jelenteti meg. És végül úgy érezte, hogy az intézmény minden tisztviselőjét fel kell vérteznie bizonyos általános levéltári ismeretmennyiséggel, ezért gyakornoki rendszert vezetett be. Kimondva, hogy az intézményen belül, hosszabb, vagy rövidebb időre a 50 [Kossányi Béla:] Az Országos Levéltár 1934-1940-ben. In: LK, 18-19. (1940-1941) 12.
