Magyar levéltáros-életpályák a XIX-XX. században - Budapest Főváros Levéltára Közleményei (Budapest, 2004)

Kálnoki Kis Tamás: Vázlatrajz egy pályaképhez. Herzog József országos levéltári főigazgató emlékének ébresztése

lekiismeretfurdalást érzett. Világosan látta, hogy amint befejezte levéltártörténetét, rá kell szánnia magát elintézetlen aktáinak otthoni feldolgozására.

46 1931 decemberéig valamiféle kivonat készítésével foglalatoskodott. „A kivonattal nagyon sokat bajlódtam, végül is elkészült és - nem sikerült" - írta. Ha tehette ez időben a Bécsi Magyar Történeti Intézet első Evkönyvét (Bp., 1931) olvasgatta. Először Mályusz cikkébe fogott (A magyarországi polgárság a francia forradalom korában). Nyilván nem véletlenül. „ ... csak a Te tanulmányodat olvastam el, mégpedig nagy gyönyörűséggel." 7 Hogyne érdekelte, foglalkoztatta volna emellett Pataki Vidor ugyanott megjelent dolgozata (A XVI. századi várépítés Magyarországon) - aki rá és „várfundálóira" hivatkozott. Akkortájt sokmindenféle dolga betöltötte szabadidejét, meg egyszerűen fáradt volt: „... az éjszakai olvasást-dolgozást - legalább most - nem igen bírom." - mentegette magát. Miközben Pataki cikkének ismertetése szándékában állt, mert „erre a tárgykörre én is gyűjtöttem adatokat, amelyek közül egyet-mást most talán fel is használhatnék." És bizonytalankodott. „Mivel nem hiszem, hogy Karácsonyra elkészülnék vele, nem merem szíves ajánlatodat elfogadni."

48 A Magyar Nemzeti Múzeumról szóló 1934: VIII. tc. végrehajtása következtében az Országos Levéltár egy lazább szervezetű és heterogén természetű keret-szervezetből, a Gyűjteményegyetemből egy tisztán közgyűjteményeket magába olvasztó szűkebb szerveződés, a Magyar Nemzeti Múzeum kötelékébe került. Ez az intézmény tudományos jellegének erősödését célozta. Nem csak helyileg, szervezetileg is egyesült a Magyar Nemzeti Múzeum Levéltári Osztálya az Országos Levéltárral. A döntés maga után vonta a gyűjtőköri ellentmondások korrigáihatásának, valamint a szerves és gyűjteményes fondok egymás javára történő kiigazíthatásának lehetőségét. S ilyen értelemben szűk szakmai szempontból is alapvető fontosságú szervezeti változásnak bizonyult. 1934. június 24-én - a rangidős Dőry Ferenc országos levéltári igazgató nyugalomba vonulását követően - a kormányzó Herzog Józsefet nevezte ki az intézmény főigazgatójává. Herzog nem küszködött a levéltárosok - most már mondhatjuk - generációról generációra öröklődő identitászavarával. Miként mestere, Tagányi Károly sem. Herzog számára nem volt kétséges, hogy ő levéltáros. Mint ilyen, markáns példája volt a „Tagányi-típus" továbbörökítőinek. A három ún. nagy főigazgató közül az 46 Herzog József - Mályusz Elemérnek. Budapest, 1931. dec. 19. MTA KK Mályusz-hagyaték. 47 Herzog József- Mályusz Elemérnek. Bp., 1931. dec. 7. MTA KK Mályusz-hagyaték 48 Uo.