Magyar levéltáros-életpályák a XIX-XX. században - Budapest Főváros Levéltára Közleményei (Budapest, 2004)

Kálnoki Kis Tamás: Vázlatrajz egy pályaképhez. Herzog József országos levéltári főigazgató emlékének ébresztése

is jelentett a levéltárra nézve; elsősorban a történeti és közjogi kérdések megvilágítását, továbbá a névváltoztatási, helynév-törzskönyvbizottsági ügyek intézését illetően. Az ügyintézők sorában - Dőry Ferenc igazgató után - a második mindjárt Herzog József. Ezen kategórián belül Herzogot érintő külön ügycsoport az utódállamokkal a levéltári ügyekben tárgyaló vegyes (nemzetközi) és az utódállamoknak kiadandó miniszteri iratok miniszterközi bizottsága. A bizottságokban a főigazgató elnöklete alatt tevékenykedő három levéltárnok egyike Herzog József (Dőry Ferenc igazgató és dr. Miskolczy Gyula országos levéltárnok, mint jegyzőkönyvvezető mellett). Utóbbi tervezet (1925 közepén, napi dátum megjelölése nélkül) Herzogot a(z) M[agyar] Kir[ályi] Udv[ari] Kamarai és Régi országos levéltári osztály élén, főlevéltárnoki rangban, vezetőként szerepelteti. Mindösszesen két beosztottal. Érdekessége a tervezetnek a szervezeti kereteken kívül hagyott feladatkörökből való részesedés(ek) taglalása, mint például a minisztériumi irattárak kezelése, amely nem mást jelentett, mint a szakszerű rendezési és „szerelési" munkák végzését. Más szóval az ügydarabok felszerelését, a kormányhatóságok és (ügy)felek megkereséseinek elintézését, a kutatók kiszolgálását, stb. Herzogra ebből a Királyi jogügyi igazgatóság kezelése hárult. A következő évben az előzőekhez hozzájött még az 1848-as pénzügyminisztérium elnöki iratainak rendezése. Folytatódtak a szerb-horvát-szlovén állammal már megkezdett tárgyalások, és októberben ismét helyettesítette a főigazgatót. De intézett nemességi ügyeket, és helynév-törzskönyvezésiek mellett még községi pecséteket véleményező referátumokat is készített.

29 „A m[agyar] kir[rályi] hitelfőpénztár megszervezése és működése Mária Terézia korában" című tanulmánya 1925-ben jelent meg a Századokban, két részletben.

30 A rákövetkező év mintegy folytatása volt az előzőnek. Új feladatokat szerencsére nem kapott a régiek mellé. Viszont a hazai építészet XVI. századi történetéhez gyűjtött adatainak első közleménye ekkor jelent meg.

31 Ezek leginkább lexikoncikkek. Tömörek. Minden sallangtól mentesek. Hivatkozásaiknak, forrás-jelzeteiknek terjedelme némely esetben meghaladja magának az érdemi (szó)cikknek a terjedelmét. Szokatlanul, még a tőle megszokottnál is gazdagabban, részletezőbben adatolt. 1927-ben olyan mértékű lehetett az intézmény és Herzog ügy(fél)forgalma, hogy arra jelentésében külön kitért (tudományos kutatók és ma29 Jelentés, 1925 30 Megjelent: Századok 59. (1925)4-6. 160-177. és Uo. 59. (1925) 7-8. 264-278.; Jelentés, 1925 31 Herzog József: Adatok a hazai építészet XVI. századi történetéhez. [I.] In: Magyar Művészet. 2. (1926) 242-243; Jelentés, 1926