Magyar levéltáros-életpályák a XIX-XX. században - Budapest Főváros Levéltára Közleményei (Budapest, 2004)
Kálniczky László: Csánki Dezső országos főlevéltárnok, főigazgató pályája
hány funkciótól, például a Földrajzi Társaság alelnökségétől más irányú óriási elfoglaltságára hivatkozva vissza is lépett. A Trianon utáni korszak nagy kultuszminisztere, Klebersberg őt választotta ki első ügyvezető alelnöknek az újonnan alapított Országos Magyar Gyüjteményegyetem (központi múzeumok, könyvtárak, levéltárak stb.) szervezetébe (1922: XVII. te, 31.§). Államtitkári címet, rendjelet kapott, majd felsőházi tag lett. 1927-ben, a 70-ik életévének betöltése után, Klebersberg (a 1922. évi XIX. tc. alapján) állásában visszatartotta 63 . 1931 augusztusában Klebelsberg elveszítette miniszteri székét. Ezt követően került sor Csánki - számára váratlan - nyugdíjazására. Klebersberg 1932. október 12-i halála is érezhető nyomokat hagyott kedélyállapotán. Jobbára minden funkciójából visszavonult vagy visszavonultatták, csak az Országos Levéltárba tért vissza néha-néha. Nyugdíjazása nagyon súlyosan érintette, s csak hét hónappal élte túl. Az egykorú házi legenda szerint Csánki „aki a Várban lakott, nyugdíjasként a Fortuna utcában sétált. Betlendi bácsi [legendás altiszt - K. L.] nézte az 52-es szoba ablakából, majd felsóhajtott: Dezső, Dezső! Sic transit gloria mundi." 66 Az MTA 1933 májusi ünnepélyes közgyűlését ő nyitotta volna meg, a beszédét megírta „Magyar szenvedések, magyar reménység" címmel, de felolvasni már nem tudta. 67 1933. április 29. délután hatkor, Budapesten váratlanul elhunyt, s ennek hírét a Magyar Rádió is bemondta. Másnap az MTA közgyűlésén Berzeviczy Albert elnök kegyeletes szavakkal emlékezett meg „az elhunyt történetkutatóról, 1931-ben a Tudományos Társulatok és Intézmények Országos Szövetségének ügyvezető alelnöke. 1912-től Budapest székesfőváros középkori történelmi, 1541 előtti ún. „kútfővállalatának" szerkesztője, a Magyar Történelmi Társulat ügyvezető első alelnöke, 1883 óta Magyar Heraldikai és Gcncológiai Társaság tagja, majd igazgatóválasztmányi tagja, a Magyar Néprajzi Társaság, a Magyar Földrajzi Társaság, a Magyar Protestáns Irodalmi Társaság szakosztályi tiszteleti tagja. 1927-től a Magyar Érdemkereszt Csillaggal kitüntetés tulajdonosa. Lásd MOL K 6. (Felsőház. Elnöki és általános iratok), 8. cs., uo. 59. kötet, valamint Országos Tiszti Címtár, 1931, 430/3). 1931. május 15-én MTA másodelnökévé választották. (Magyar Tudományos Akadémia Almanach, 1931. 4.) 64 Földrajzi Közlemények 46. (1917) 270., 299. 65 MOL K 802. (Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium, Elnöki iratok) 8877/1926. Ill/b. VKM.; MOLY 1. 816/1927. OL. 66 Borsa Iván: Emlékezések. (60 év a levéltárban). In: LK, 2000. 236. Itt jegyzem meg, hogy a hivatalszolgák, altisztek, levéltári kezelők életpályája is igen fontos, a jövőben róluk is lehetne, kellene szakmai konferenciákat tartani. 67 MOL Y 1. 31 1/933. OL.
