Magyar levéltáros-életpályák a XIX-XX. században - Budapest Főváros Levéltára Közleményei (Budapest, 2004)

Kálniczky László: Csánki Dezső országos főlevéltárnok, főigazgató pályája

1919. augusztus 8-tól 1923 februárjáig tartott Csánki „bosszúja": a levéltár tisztikarának 60 százalékát érintő személycserékre került sor. Csánki végre megszabadulhatott a szemében kompromittálódott munkatársaktól. (Például dr. Vályi Gyula levéltári tiszt Kispest polgármestere lett). Ez a korábban intenciónak személyzeti politikájának megvalósítását is jelentette. Az elbocsátások azonban kedvezőtlenül hatottak a levéltár működésére: az új és fiatal munkaerők (Kossányi Béla, Hajnal István, Mályusz Elemér stb.) nem tudták azonnal pótolni a már gyakorlattal rendelkező „öregeket". Az Országos Levéltár 1922. évi jelentésében Csánki elismerte: „jelentősebb, voltaképpeni tudományos munka nem folyhatott."

33 1920. július 21-én Csánkit megerősítették a MOL főigazgatói tisztségében, helyettes államtitkári címmel felruházva, személyhez kötötten a IV. fizetési osztályú állással egybekötött illetmények élvezete mellett.

36 Az Országos Levéltár - már Pauler Gyula által is szorgalmazott - új épületének építéséhez 1898. március 10-én járult hozzá Lukács László pénzügyminiszter. Ennek előzménye az volt, hogy 1911 elején Csánki részt vett az akkor tervbe vett Árpád-síremlék helyének kijelölése végett gróf Khuen-Héderváry Károly miniszterelnök vezetésével tartott helyszíni szemlén. Csánki felhasználta az alkalmat, és a szemle befejeztével, bizalmas beszélgetés közben felhívta a történelmi kérdések iránt nagy megértést mutató miniszterelnök figyelmét a MOL tarthatatlan állapotára, és pártfogásába ajánlotta az új épület ügyét. Az tréfás hangon („ majd kipanamázzuk") ígérte meg a támogatást, és az 1911. március 11-én a Pénzügyminisztériumban tartott értekezleten a létesítendő középületek közül a levéltárat nyilvánította a legsürgősebbnek. (Lehet, hogy ez csak legenda, az viszont kétségtelen, hogy Csánkinak igen sok munkájába és küzdelmébe került, hogy e hatalmas épület falai a háború végére álljanak.) Az új épület (a mai eklektikus épület, a világörökség része) tervezőjének, Petz (Peez) Samunak (1901-ben és 1907-ben tett) külföldi tanulmányútjain (Németország, Ausztria, Olaszország) Thallóczy, Károlyi, Óváry, Csánki, Tagányi és Dőry voltak a levéltáros kísérői. Csánki, amikor átvette a MOL vezetését, feladatul kapta egyben az új Levéltár megépítésének, berendezésének a megszervezését is. A külső és belső terv, annak végrehajtása csakugyan Csánki műve a maga egészében, ő vitte keresztül annak foganatosítását. Az építkezés 1913. október 13-án indult meg, s 1916-ra tervezték a befejezést. Ez volt az ország első levéltári célra szánt épülete. 55 B. Lőrincz Zsuzsa: A Magyar Tanácsköztársaság levcltárügyc. In: LK, 29. (1959) 217-243. passim; 56 MOL Y 1. 390/1919. OL., majd 1920. augusztus. 5-cn Horthy kormányzó is az 1920. évi XI. tc. 3. §-a alapján állásában megerősíti. (MOL K 148. 6036/1920. BM. Ein.; MOL Y 1. 507/1920. OL.).