Magyar levéltáros-életpályák a XIX-XX. században - Budapest Főváros Levéltára Közleményei (Budapest, 2004)

Kálniczky László: Csánki Dezső országos főlevéltárnok, főigazgató pályája

az ügyintézés alaki módját. Belső áthelyezésekkel a levéltár személyi állományát is módosította. 1913-ban irattári selejtezést rendelt el, az irattári rendszert progresszív alapszámossá alakította át.

43 Elődeinek kíméletes eljárásával szemben személyzeti ügyekben is erélyesnek bizonyult. Szigorú volt, rendet és fegyelmet kívánt, de megértő és jóakaratú is tudott lenni munkatársaival szemben. A levéltári légkör feszültebb volt, mint bármikor. Az új vezető és a vele egykorú kollégák között sok esetben sértődöttség, viták veszélyeztették a zavartalan együttműködést. Súlyosbították a személyi viszonyokat a munkatársi kölcsönök (például a kedvezményes kávé, dohánybeszerzések ürügyén keletkezett adóságok) miatti személyeskedések A méltányos előremenetel hiánya, a szakmai és magántermészetű viták állandó elégedetlenséget, sőt elkeseredést okoztak a levéltárosok körében, s a munkalendületüket megbénítva, káros hatással volt a levéltár érdekeire. A háború alatt az azelőtt is mostoha viszonyok még sanyarúbbá váltak. Levéltári tanácskozásokat Csánki e körülmények között már nem hívott össze. „Fent megszokták a kicsinyességet és slendriánt, lent, ugyanezt, s a naplopást, fegyelme- zetlenséget, és immelt-ámmalt." „A fiataljait könnyebb az első lábra valóban fegyelemre szoktatni, az öregje nehezen hajlik, nyög és dühöng." „Csakhogy az én mottóm az, ami a Tiéd [Thallóczyé - K. L.]: inkább ő, mint én." A Paulertől örökölt személyzet számára hasznavehetetlen tagjait le akarta cserélni. Tehát ez nem merült ki a fiatalabb és az idősebb generáció szembeállításával. A MOL-ban „uralkodó szellem nem éppen valami kedves."

44 A MOL - általa elképzelt - „egészséges intézeti szellemének védelme és istápolása" lebegett a szeme előtt. Csánkiban némi irigység élt azon képzettebb beosztottjai iránt, akik „főnöki szelídségü" utasításait nem igen fogadták jó szívvel. A szerinte „kiszámíthatatlan természetű" Horváth Sándor például naponta írt naplót, s napjait aszerint vezette be, úgy viselkedett, ahogyan vele előzőleg bántak. Tagányi „bár tiszteletteljes formában, állandóan elégedetlen" volt. Komáromy András

43 még a kollegiális érintkezést is - korábbi ellentéteik miatt - megszakította Csánkival. Amikor Csánki betöltötte hatvanadik életévét, a Belügyminisztérium vezetése úgy döntött - elsősorban a MOL új épületének építkezése miatt -, hogy a levéltár élén ne történjék változás. 1917. március 27-től országos főlevéltárnok, miniszteri tanácsos címmel és jelleggel-főigazgatói megnevezéssel - létszám felettiként kapott lehetőséget a vezetésére. Tagányit is létszám feletti állományba helyezték 43 Pap Gáborné: Az Országos Levéltár ügyvitele. 1874-1912. Levéltári Szemle 27. (1977) 311-318. 44 Tömöry, 1976. 57. 45 MOLK 148. 26830/1917. BM. Ein.