Magyar levéltáros-életpályák a XIX-XX. században - Budapest Főváros Levéltára Közleményei (Budapest, 2004)

Kálniczky László: Csánki Dezső országos főlevéltárnok, főigazgató pályája

1904. augusztus 30-án kezdődött a fegyelmi eljárást, majd 1910. július 7-én indult újra, de ekkor már Csánki lett a fegyelmi biztos/

4 1907-ben az MOL-ban már súlyos személyi ellentétek voltak. E tekintetben a jéghegy csúcsa, hogy a hasonló nemességi ügyeket a levéltári előadók különféleképpen intézték el. A nemességvizsgálati, illetve a fegyelmi ügyekben jelentkező ellentétek tüneti jelenségei voltak a MOL vezetési válságának. A belügyminiszter elrendelte, hogy - mivel korábban csak írásbeli ügyintézés folyt - hetenként legalább egyszer tartsanak tanácskozást, de ez csak olaj volt a tűzre, a tisztikar a kor parlamenti módszereire jellemző obstrukciót alkalmazta.

33 1909-ben, Óváry halála után, utóda a rangidős Tasnádi Nagy Gyula lett. O csak 8 alkalommal tudott összehívni levéltári tisztikari tanácskozást, de ezek csak elmélyítették a meglévő személyi és elvi ellentéteket: „mindig szó megvonások, az ülés feloszlatása, sőt utólagos felelőségre vonás szüksége fenyegetett." Tasnádi Nagy Gyula ultrakonzevatív felfogása, zárkózott természete és önérzetes jelleme, mely idegenkedett a felfelé való udvarlástól és kilincseléstől, meggátolta abban, hogy megfelelően léphessen fel a mostoha sorban lévő MOL képviseletében. Csánki már Óváry, de különösen Tasnádi Nagy háta mögött, főnökei megkerülésével közvetlenül informálta a Belügyminisztérium Elnökségét, néha közvetlenül a minisztert a Levéltár ügyeiről, személyeiről, s kapott különböző megbízásokat. Erre hivatkozva alig vett részt a levéltár munkájában. Például 1910-ben egy teljes évig szinte csak a Pettkó fegyelmi ügyével foglalkozott.

36 Csánki 1905-ben az MTA főtitkár-választáskor 42-ből csak 2, majd az MTA főkönyvtámoki állására pályázva 18 szavazatot kapva, alulmaradt. 1906-ban az Árpád vezér című mű szerkesztése

37 visszaadta számára a munkaképességébe ve34 MOL K 148. 5322/1904. BM. Ein.; MOL Y 1. 1656/1910. OL.; 1913. január 25-én Pettkó Béla országos allevéltárnokot a fegyelmi határozatban hivatalvesztésre ítélték, de kegyelemből nyugdíjának megfelelő ellátást nyert. (MOL Y 1. 320/1913. OL.) Elmozdítása után utóda Baranyai Béla Somogy vármegyei főlevéltárnok lett. ekkorra már harmadszor előzte meg valaki a ranglétrán Iványi Bélát. 35 OLK 148. 1914-14-1153 BM. 1908. 36 MOL Y 1. 1655/1908. OL. Például az évszázados magyar-osztrák határvita (Mosón és Sopron vármegyék és Alsó-Ausztria között, mannersdorfi Sárfenék uradalom) tanulmányozására kérték fel, ami főnöke szerint a MOL szolgálati érdekeivel nincs összhangban. Lásd méguo. 1656/1910. OL. 37 Akadémiai Értesítő 18. (1907) 420^124. Előadása: Árpád vezér. Halálának ezredik évfordulója alkalmából. Lásd még: MOL K 26. (Miniszterelnökség. Központilag iktatott és irattározott iratok) 5342/1907.; Csánki Dezső (szerk.): Árpád és az Árpádok. Történelmi emlékmű. Bp.; [1908]; SZ 43 (1909) 321-333. Melich János ismertetése (Csánki: Árpád jellemzése). „Még 1906-ban vállalta cl Thaly Kálmán felszólítására."