Magyar levéltáros-életpályák a XIX-XX. században - Budapest Főváros Levéltára Közleményei (Budapest, 2004)

Kálniczky László: Csánki Dezső országos főlevéltárnok, főigazgató pályája

nem oly 'genialis', mint Tagányi úr", „mégis is igen jeles tehetség, képzettségben megáll, és mint hivatalnok kötelességeinek pontosan, szorgalommal megfelel." Csánkira a „történetírói ambíciók és hivatali kötelességek, társadalmi megbecsülés és szűkös anyagi helyzet olyan divergáló erőként hatottak, amelyek a fiatal történészgeneráció egyes tagjai számára igen nagy megterhelést jelentettek."

13 Szorgos tisztviselőként igyekezett kivenni részét a MOL-ban akkoriban megindult, igen intenzív hivatali munkáiból. Részt vett a Diplomatikai Levéltár kialakításában. 1881 októberében, amikor letelt háromhavi próbaideje, Óváry Lipót,

14 közvetlen főnöke szerint: „komoly magaviselete, szorgalma, szakképzettsége, nevezetesen pedig a diplomatica és paleographiában való jártassága által tünt ki, a diplomatikai levéltár bonyolult kezelésében rövid idő alatt gyakorlottságot szerzett." A kezén keresztülmenő sok-sok ezer oklevélből megismerhette a magyar középkort, s ezt a későbbiekben igen jól tudta kamatoztatni. Pauler jelentése szerint: „hiadatokért és felvilágosításokért.". [Kiemelés tőlem - K. L.] Baráti viszonyukra való utalás vagy már akkor is udvariassági formula, vagy az csak a későbbiekben romlott meg. Közismert volt Tagányi „rolléja", azaz a folyamatos elégedetlenség, panaszkodás az alacsony fizetés miatt. Leginkább magának gyűjtött, rendezett anyagot, Pauler emiatt lustának tartotta. Ld. Tömöry Mária: Szigeti József levelei Thallóczy Lajoshoz. 1880-1885. LK, 28. (1978) 128. 13 Ld. all. jegyzetet. 14 Óváry Lipót (1833. december 31., Veszprém - 1919. április 3.) Wetter Antal honvédtábornok szárnysegédje, lovag, Garibaldi főhadnagya, az MTA levelező tagja (1892). 1876. május 25. és 1882 februárja között hozta létre a Diplomatikai Levéltárat (akkor még csak 24.360 oklevéllel). Amikor Pauler Gyula 1874-ben megkezdte az új Országos Levéltár (a mai MOL) megszervezését, elgondolásai között szerepelt a levéltári anyag korszakok szerint történő átrendezése. Elgondolásában az első korszak a kezdetektől a mohácsi csata napjáig (1526. augusztus 29.) tartott. Ez volt a Magyar Országos Levéltár Diplomatikai Levéltára (DL) időkörc. Pauler ezzel a megoldással a történeti kutatás szempontjait kívánta hathatósabban szolgálni. Az akkori teljes anyagra kidolgozott, a csak később megfogalmazott provcnicncia-elvvcl nem számoló elgondolás csak erre az első korszakra nézve valósult meg. Az erősen szétszórt anyag ilyen összevonása erre a korszakra nézve olyannyira bevált, hogy maga Csánki, majd hivatali utódai is több mint száz év óta lényegében azonos alapelvek figyelembevételével végezték és végzik; sőt ennek mintájára, a fototechnika felhasználásával, 1970-es évek elejétől létrejött a Diplomatikai Fény képgyűjtemény (DF) is. (MOL Y 1. 169/1889. OL; LK. 40. (1969) 244.; Csánki Dezső: Az országos diplomatikai levéltár regcsztázása. SZ 23. (1889) 515-521.: „35.800 oklevél regcsztázása"; Uő: A Magyar királyi Országos Levéltár Diplomatikai Osztályán őrzött pecsétek mutatója. Bp., 1889. A MOL K 148. BM /17464/II./1889. Ein. sz. irat szerint megküldték a „dr. Csánky levéltári fogalmazó által a 1526. évet megelőző időktől összeállított mutatót" Tisza Kálmánnak, illetve a minisztériumoknak (FM jelzete: K 178, 422/1889.) „Ez volt igen sokáig az OL legköltségesebb és legdíszesebb kiadványa." Sashegyi Oszkár: Az MOL kiadványkiadó tevékenységének száz éve. 1874-1974. LK, 50. (1979), 3-21. passim