Magyar levéltáros-életpályák a XIX-XX. században - Budapest Főváros Levéltára Közleményei (Budapest, 2004)

Pál-Antal Sándor: Dersi Biás István marosvásárhelyi levéltáros és történész

a levéltáros és a kutató történész szakma felé vonzza. Végül levéltárosként éli le élete jórészét, mindennapjait, és széles ismerősi köre ugyancsak levéltárosként tartja számon, veszi igénybe szolgálatait és tiszteli. Nyugalomba vonulása után is „főlevéltáros úr" marad. Akárcsak fennebb említett elődei, Biás István is székely kisnemesi család sarja, és származását kiemelendő, rendszeresen használja a Dersi (ma Székelyderzs) előnevet levelezésében és Írásaiban egyaránt.

1- A család az udvarhely széki Derzsböl származik, nemességet Bethlen Gábor fejedelemsége idején szerez, ennek alapján felveszi a Dersi előnevet.

13 Dédnagyapja, Biás János (1767-1837) unitárius lelkész az udvarhelyszéki Kénoson, nagyapja, (IV.) István (1804-1859) Marosvásárhelyre költözik, ahol családja fenntartása érdekében szabómesterséget gyakorol. Míg nagybátyja, (V.) István (1837-1916) a jogász pályára lép és marosvásárhelyi ügyvédként ténykedik élete végéig, apja, Albert (1842-1883) borbélymesterséget tanul és elhagyja a várost. Nagydisznódra költözik, és az ott született fiait a nagyszebeni református egyháznál keresztelteti meg. Unitárius vallásához és szülővárosához való ragaszkodásból mindkét fiát (Albertet és Istvánt) a marosvásárhelyi unitárius egyház anyakönyvébe is bevezetteti.

14 Albert 1872. november 11-én születik, István 1877. december 18-án. Az apa korai elhunyta (1883) után gyerekei nevelését ügyvéd bátyja segíti. Támogatja a fiúk iskoláztatását és kenyérkeresőkké válását. A kolozsvári unitárius kollégiumba járatja őket és köztisztviselői pályára irányítja. A nagyobbik fiú, Albert postatisztviselő lesz Budapesten (Marosvásárhelyen 1903-ban kötött házassága alkalmával az esketési anyakönyvi bejegyzésben budapesti postatisztként szerepel). Öccse, István ugyancsak postatisztviselő lesz, de ő apja szülővárosába, Marosvásárhelyre kerül, és itt fogja leélni életét. 1902-ben megnősül. Feleségül veszi az ugyancsak kisnemesi származású jobbágytelki Bakó Erzsébetet, akitől négy fia születik: István, Endre, László és Béla. Endre nem éri meg a felnőttkort. Béla (sz. 1913. július 19-én) a levéltárosi pályán 12 A család az előnevct elég következetlenül használja, hol Dersi, hol Dcrzsi alakban. 13 A családfa közölve: Pálmay József: Maros-Torda vármegye nemes családjai. Marosvásárhely, 1904., 26. 14 Lásd a marosvásárhelyi unitárius egyház 1790-1926 közötti kcrcsztelési anyakönyvét Románia Országos Levéltára Maros megyei Igazgatóságánál található Egyházi anyakönyvek gyűjteménye 904. sz. alatt. Születése helyét Gulyás Pál Marosvásárhelyre teszi (Lásd: Gulyás, 1941. 266.), a Romániai Magyar Irodalmi Lexikon pedig Nagyszebenbe. Mindkét adat téves. Nagydisznódon született, dc Nagyszebenben keresztelték meg, csak ott lévén a közelben magyar protestáns egyházközség.