Magyar levéltáros-életpályák a XIX-XX. században - Budapest Főváros Levéltára Közleményei (Budapest, 2004)
Labádi Lajos - Takács Edit: Szentes város levéltára és levéltárnokai
LABÁDI LAJOS - TAKÁCS EDIT SZENTES VÁROS LEVÉLTÁRA ÉS LEVÉLTÁRNOKAI Szentes város írásbeliségének legkorábbi dokumentumai - a többi egykori hódoltsági városéhoz hasonlóan - a történelem viharainak következtében megsemmisültek. Az esetlegesen megmaradt iratok az 1760-as tűzvésznek estek áldozatul, amelynek során a város épületeinek kétharmada (köztük a városháza) a tűz martaléka lett. Mindezek miatt a városi levéltár folyamatosnak mondható iratanyaga egy 1703-ban kelt oklevelet leszámítva - 1720-tól datálódik. Szentes levéltárának és levéltárnokainak sorsa része a magyar levéltár-történetnek, adalék annak megértéséhez. 1 A város 2 Szentes a Kurca mocsaraiból kiemelkedő hátakon jött létre. 3 A település önálló létét a XIV. századból két oklevél is tanúsítja 4 . Az 1526. évi mohácsi csata után a szentesi táj két hatalom közé szorult, amelynek határvonala teljesen bizonytalan 1 Jelen írás alapja Barta László - Labádi Lajos: Szentes város levéltára 1703-1950. A Csongrád Megyei Levéltár Kiadványai. Segédletek V. Szeged, 1995. 216 p. 2 Labádi Lajos: Szentes vázlatos története all. századtól 1914-ig. In: Szentes helyismereti kézikönyve I. köt. Szentes, 2000. 99-164.; Tanulmányok Szentes város történetéből. Szcrk.: Labádi Lajos Szentes, 2001. 518 p. 3 Anonymus krónikája szerint a honfoglaláskor Ond vezér és fia Ete nemzetsége népesítette be a későbbi Csongrád vármegye, benne Szentes területét. A legkorábbi írásos emlék - I. Géza 1075-ben kelt oklevele - a Kurca nevét örökítette meg. A helység ekkor az Ond törzséből származó Bor-Kalán nemzetség, ill. a szeri nemzetségi monostor birtoka. 4 A helység neve 1332-ben Scenthus (Szentüs), 1355-ben Zenmpthcs formában szerepel (később írták Zcnthcsnek is; a mai írásmód 1665-től vált általánossá.) A település neve nagy valószínűséggel a legkorábbi birtokosok, a Bor-Kalán nemzetségből származó Szente-Mágocs család nevét örökítette meg, mely família a XIII. század elejétől vált országosan is jelentőssé. Környékünkön az ő nevüket őrzi Mágocs (Nagymágocs) község és az egykor virágzó Békés megyei település, Szentetomya.
