Magyar levéltáros-életpályák a XIX-XX. században - Budapest Főváros Levéltára Közleményei (Budapest, 2004)
Dominkovits Péter: Két törvényhatósági levéltáros a XX. század első feléből Házi Jenő és Sümeghy Dezső
a csornai és a kapuvári járás kintlévőségei 1890-től, a csepregi járásé 1899-től, míg a sopronié 1904-től kerültek átvételre (1067 csomó, 422 kötet). De e két év iratbeszállítása újabb problémát vetett fel: a csekély férőhelyét. így a járásai iratok 1914-től kint maradtak, míg az ún. központi igazgatás (alispáni hivatal, árvaszék, számvevőség) iratanyagát folyamatosan, 10 év elteltével vette át Sümeghy. 1934. évi jelentésben mindezt kihangsúlyozta: „...a járási irattárak ... iratanyagának a levéltárba való beszállítása azonban ez idő szerint nem feltététlenül szükséges, mert a járási irattárakban - a soproni kivételével - a rendes ügyforgalom mellett még hosszabb ideig minden különösebb nehézség nélkül elraktározhatok ezek az iratok...". A soproni járás esetén az eddig hiányzó irattári helyiség kialakítását látta szükségesnek. Véleménye szerint ez a helyzet az egységes iratkezelést és a vármegyei ellenőrzés jobb megvalósulását is elősegíti. A levéltári iratanyagból több dokumentum országos, megyei kiállításon is szerepelt. 1935-ben az Iparművészeti Múzeum számára kölcsönözték hg. Esterházy Pál nádor, a vármegye főispánja 1686-ban Buda ostromával kapcsolatban Sopron vármegyéhez írott levelét. Az 1936. évi soproni Liszt-emlékév rendezvényeit is támogatták. 1941-ben a Széchenyi-ünnepség kapcsán az archívum iratanyagából időszaki kiállítást rendeztek. Mindeme kiállítások mellett külön is hangsúlyozni kell: Sümeghy a levéltári helységeken belül létrehozott egy állandó kiállítást, ahol rendszeresen ő kalauzolta az érdeklődőket, akik hosszú névsorában találhatunk országos és helyi politikai, közéleti nagyságokat, tudósokat és a múlt eme dokumentumaira kíváncsi tanárokat, diákokat egyaránt. Glaser Lajossal 1939-ben elkészítették Sopron vármegye falitérképét, amelynek használatát iskolai célokra is megengedték." 1930-ban az egykori nemeskéri vármegyeházban található XVIII. századi cserépkályhát az alispán megvásárolta a levéltár számára. 1931-ben már 54 darabra emelkedett a vármegyei családok emlékét megörökítő levéltári képgyűjtemény, amely például a következő évben újabb 4 adománnyal bővült (Egyedi, Flandorffer, Baditz, Bauer családok). 1932-ben Rupprecht Olivér felsőházi tag a levéltári ablakok festett üvegeinek anyagi hátterét biztosította. Ez évben festette meg Ágoston Ernő a levéltár egy-egy termének mennyezetére Sopron vármegye legrégibb (1553. évi) és ahg. Esterházy család 1837. évi címereit. 1932-ben Medgyesy Schwartz Antal Sopron vármegye járási székházairól készült festményeit adta az archívumnak. 5 A tervezett „kultúrintézmény" megvalósítása sikerült, ahogy nekrológjában fogalmazta Csatkai: „A levéltár helyiségeit szinte múzeum szerűen 55 Glaser Lajos és az ügyben közvetítőként segítő Belitzky János levelezése: SL XIV. 44. 3. d.
