Magyar levéltáros-életpályák a XIX-XX. században - Budapest Főváros Levéltára Közleményei (Budapest, 2004)
Dominkovits Péter: Két törvényhatósági levéltáros a XX. század első feléből Házi Jenő és Sümeghy Dezső
foglalkozott e feladattal. így 1921 tavaszán az előző évben, 1920-ban megkezdett várostörténeti anyaggyűjtést folytatására kért engedélyt. 21 Mindez a fenti időponttól mégjóbban kihangsúlyozódott, ahogy azt a március 27-i kérelme is jelzi: ,,F[olyó] év január 10-iki díszközgyűlés elhatározta, hogy a város monographiáját megíratja. Ebből a célból kérem, hogy úgy a mostani, mint a következő évi költségvetésbe 50.000 K vétessék fel és irányoztassék elő, amely összegből lenne fedezendő az anyaggyűjtés szempontjából szükséges tanulmányi kiküldetés költségei, valamint a város történetével kapcsolatos kútforrások és egyéb művek nyomdaköltségei." A Fertsák Jenő főispán elnökletével megtartott március 30-i közgyűlés a folyó évi költségvetési előirányzatba „a város történetének megírásához szükséges költségek fedezésére" címzéssel javasolta e pénzösszeg felvételét, ami elfogadást nyert. 22 Joggal felmerül a kérdés: a romló gazdasági viszonyok, az egyre növekvő infláció, a korona elértéktelenedése közepette vajon mit jelentett a fenti összeg. Valójában nem többet, mint a főlevéltáros tanulmányútjainak fedezetét, illetve egy rövid távra alkalmas hátteret biztosított arra, hogy a város és egyes magánosok támogatta tudományos tervek néhány váratlan eleme előfinanszírozható legyen. Példaként nézzük meg az okmánytár 1/2. kötetének költségvetését. 1923 nyár derekán Házi a törvényhatósági bizottságnak (thb.) a nyomdai munkálatok várható befejezését jelezte, és kérte „Nyomdaköltség cimén a Székely és tsa. cégnek még fél millió korona jár, melynek előteremtése gyűjtésből remélhető, hogy azonban a korona állandó leromlása folytán a cég további károsodást ne szenvedjen (...), ezért javaslom, hogy a Tek. Tanács a f. évi költségvetés I. 26. rovata terhére a fenti összeget nekem utólagos elszámolás kötelezettsége mellett ideiglenesen előlegezze..." A gyűjtésből előre látható megtérülés jelzésével Sopron városa a kért összeget haladéktalanul folyósította. Az 1923. december 31-i, öt tételbe foglalt költségelszámolás 982.300 K és 40 f-ben adta meg az 500 példányban megjelent kötet nyomtatási költségeit. Az összegből a számvevőségi összesítés szerint 550.000 21 SL IV.B. 1404.b. III. 32/920., Sopron, 1921. máj. 31. Ez évben Házi a vasvár-szombathelyi káptalan magán- és hitclcshclyi levéltárában, illetve Pannonhalmán, Zircen a bencés és ciszterci archívumokban végzett kutatásokat, továbbá Budapesten (MOL). Jelentése: uo. Sopron, 1921. november 4. 22 Uo. Házi kérvénye: Sopron, 1922. márc. 27., az 1922. márc. 31-i közgyűlés 6055/138. kgy./1922. sz. határozata döntött az ügyről. Itt kell megjegyezni, hogy Házi c hat heti szabadságot tisztán kutatómunkára fordította, a szövegösszeolvasások (pl. az 1/1. kötet esetében 1921 -ben Zsinka Ferenc nemzeti múzeumi segédőrrel, 1925-ben 220 db oklevél Bécsbe szállításával Staatsarchivban rendszeresen dolgozó bécsi tudósokkal) külön időkeret részét képezték.
