Magyar levéltáros-életpályák a XIX-XX. században - Budapest Főváros Levéltára Közleményei (Budapest, 2004)
Gajáry István: Egy kettétört tudóspálya. Ungár László vázlatos életrajza
elejére teszi. E közlés hitelét erősíti, hogy levele írásakor Belitzkynek a birtokában volt két fénykép is Ungárról mint karpaszományos határőrről, amelyet 1935. november l-jén készített a Városháza udvarán. (1935. október - december 20. között a bajai határörségnél szolgált.) Ekkor már szoros kapcsolatban állt a Domanovszky által irányított Századok szerkesztőségével és - ezen keresztül - az ifjú történész generáció számos tagjával. Az 1935. évi választói névjegyzékbe Budapesten, a Városmajor utcában került felvételre középiskolai tanárként, 13 s elsőként a Századok 1936. évi 3. Számában megjelent recenzióban marad el neve mellől a „(Pécs)" megjelölés. Felesége 1932-re szintén diplomás, orvos lett. A család életében 1932 novembere hozta a következő fordulatot. November 19-én megszületett leányuk, Erzsébet-Mária, majd a fiatalasszony hat nappal később gyermekágyi lázban (!) elhunyt. 14 Ungár ekkor már rendszeresen „publikáló" embernek számított: az 1932. évi 3. számtól kezdve állandó recenzense volt a Századoknak, szinte minden számban ismertetett egy-egy könyvet. 1934-ben jelent meg első önálló munkája Pécs 1848-49-ben című disszertációja. Doktori vizsgát csak 1936-ban tett. 13 Ezekben az években sorra írta kiváló gazdaság- és társadalomtörténeti tanulmányait a XIX. század első felének történelméből, addig kellőképpen nem vizsgált új szempontok szerint. Ifjúi hévvel és a korszakra igen jellemző hangütéssel kifejezésre juttatott, „politikai" nézeteit főként recenzióiban érhetjük tetten. Például: Weill „A Magyarországról szóló fejezetet Eckhardt (sic!) Ferencnek francia nyelven is megjelent munkája alapján írta, amely szűkre szabott terjedelme folytán XIX. száéletkorának - 78 éves volt ekkor -, mint a fiatalkori „köztudatnak". Például Ungár apjára mint félzsidóra emlékszik vissza, s Ungárt magát katolikusnak tudja. 13 BFL IV. 1405. Bp. Szfőv. Központi választmánya iratai. Választói névjegyzékek 1935, 1943, 1944. Az adatok valamennyi jegyzékben azonosak, kivéve a születés évét: az 1943. évi jegyzék 1906-ra teszi ezt, tévesen, valószínűleg másolási hiba következtében. A fővárosi tanárokról készült, hiányosan megmaradt alkalmazotti kartonok között sem lelhető fel a neve (ld. 16-17. sz. jegyzet). 14 Pécs, születési akv. 1122/32., halotti akv. 1286/32. (november 25.) (mindkettő Pécs, Belváros) A gyermeket - Belitzky János hivatkozott visszaemlékezése szerint - később hozzátartozók gondozták, nevelték. A kézirat lezárása után fejeződött be az 1941. évi népszámlálási lakásívek (BFL IV.1419.J.) rendezése, így annak a Városmajor utcai íveiből megállapítható, hogy Ungár - a kislányával együtt - Kuricsáner Margit orvosnővel élt egy háztartásban. 15 Baranya Megyei Levéltár. VIII. lO.b. A M. kir. Erzsébet Tudományegyetem iratai. A Bölcsészet-, Nyelv- és Történelemtudományi kar iratai. 3. doboz. Doktori könyvek. 2. kötet. 148/1936. (június 24.)
