Magyar levéltáros-életpályák a XIX-XX. században - Budapest Főváros Levéltára Közleményei (Budapest, 2004)

Gajáry István: Egy kettétört tudóspálya. Ungár László vázlatos életrajza

kiemelkedő alakján keresztül, mit is értünk polgárosodás alatt - a középkori polgár jogi státuszával ellentétben. Forrásai között szinte kizárólag „elsődleges", levéltári források szerepeltek: hagyatéki iratok, adósságbetáblázási könyvek stb., amelyek mindegyike valamilyen (más) nézőpontból mutatta be egy-egy személy életét, gazdasági és politikai tevékenységét, körülményeit. Olvasmányaim között ez után következtek a korábbi, hasonló körültekintéssel írt tanulmányai a nemesi birtokról, a felvidéki éhínségről... Valamennyinek közös jellemzője az igen széles körű forráshasználat és a - földrajzot is mélyen értő gazdaságtörténeti kutatói szemlélet. Időközben az is tudatosult bennem, hogy ez a történetírói módszer, ez a fajta interpretáció „kortünet", hiszen a Domanovszky Sándor által jegyzett Századok és számos ekkoriban megjelent könyv is hasonló szemléletet tükröz. S az is egyértelművé vált, hogy mindezek „ mögött" egy francia történetírói csoport munkásságának recepciója húzódik meg, akiknek munkáiról Ungár rendszeresen írt ismertetéseket a Századok számára, s akiknek tanítványai - tehát nagyjából Ungár kortársai-ez idő tájt már az Annales... című folyóiratot jegyezték. Angol és amerikai bírálóik-követőik is csak lényegesen később, a '60-as években tűntek fel,

2 elsődlegesen a földrajzi kérdésfeltevések felé orientálva a figyelmet. Ugyanekkor viszont - hosszú tiltás/hallgatás után - már Magyarországon is történtek kísérletek e módszerek továbbfejlesztésére, elsődlegesen történeti-statisztikai célú felhasználásra Acsádi György, Dányi Dezső, Fügedi Erik, majd Nagy Lajos és mások munkásságában. A világon talán egyedülálló módon, 1957-1959 között Történeti Statisztikai Közlemények, majd 1960-1968 között Történeti Statisztikai Évkönyv címmel önálló periodikája volt e kutatási iránynak, amely mára megkerülhetetlen részévé vált a hazai társadalom- és gazdaságtörténeti kutatásoknak. Emellett nem hagyhatjuk figyelmen kívül a hazai történeti-földrajzi kutatásokat (és kutatókat) sem, amelyeket Major Jenő, Granasztói György vagy Timár Lajos neve fémjelez. Ungar munkássága megismerésének következő lépéseként kezdtem el foglalkozni rejtélyesnek tűnő, de mindenképpen ismeretlen életrajzával. 1987-ben derült ki, hogy az Akadémiai Kiadó a Magyar Életrajzi Lexikon szennára nem tud szócikket összeállítani munkásságáról, adatok hiányában. Ekkor keletkezett Belitzky János azon levele, melyre az alábbiakban többször is hivatkozom? mivel sok tekintetben közelebb hozta az embert is olvasójához. Nem lettem történész, így ha néha kezembe 2 Vő. Timár Lajos (Szcrk.): A brit gazdaság és társadalom a XVIII-XIX. században. Debrecen, 1999. 3 Budapest Főváros Levéltára (BFL) Irattára 732/1987.