Simon Katalin: A kocsmáktól a fogadókig. A vendéglátás keretei és története Óbudán 1848-ig - Várostörténeti tanulmányok 16. (Budapest, 2020)
Epilógus: a kocsmáltatás az átmeneti időszakan
Epilógus: a kocsmáltatás az átmeneti időszakban 245 kocsma mellett legfeljebb 15 úri kocsma nyitására kapott engedélyt.31 Amint az alábbiakban látjuk, Kunwald idővel felettébb rugalmasan kezelte a kocsmák létszámát és azok nyitási feltételeit. 1863-ben Pest-Pilis-Solt vármegye döntése értelmében az uradalomnak joga volt új kocsmákat nyitni, amennyiben az nem a város jövedelmeinek csökkenését eredményezi, és nem „a ’ közerkölcsiség tetemes hátrányára ” irányul. Az új kocsmák nyitásánál azonban figyelembe kellett venni az 1859. évi iparrendel etet, s hatósági engedély, rendőri szabályok megtartása mellett volt lehetséges a nyitás. Ugyanekkor átvizsgálták az úri kocsmák számát, és az alábbiakat találták: a Helytartótanács eredetileg hetet engedélyezett, ahhoz képest ezt a számot 19-re növelték, majd a vizsgálat idején már 46 hellyel szerződtek úri kocsmáltatásra, ezért elrendelték a 19-en felüli kocsmák bezárását. A vármegye ekkor az óbudaiak mellett foglalt állást: „Egyébiránt elvárja a’ tisztiszék a ’ koronái uradalomtól, hogy a' régi, és mindeddig kivetett szokáshoz visszatérve, a ’ kortsmákat a' község vagyona csökkentésére és a ’ moralitás rovására ezentúl nem szaporítandja. ”32 A tanács ez alapján 1864 februárjában új listát kért a 46 kocsma helyett 18 úri és 5 községi kocsmáról,33 emellett kérte, hogy az egyes utcákban arányosan osszák el ezeket.34 Az ügy elintézése során azonban a bormérési jog ügynöke, Joseph Sicher nem fogadta el a létszámcsökkentést, az erre kiküldött tanácsost - aki az engedély nélküli kocsmák bezárása mellett, amelyek a bérlőnek is kárára voltak, a fölös uradalmi kocsmákat is be akarta zárni - akadályozta munkájában.35 Márciusban a város és támogatója, a vármegye, valamint az uradalom és a haszonbérlő mellett új szereplő kapcsolódott be a vitába, mégpedig az utóbbiak oldalán: a Pesti cs. k. Pénzügyi Ügyészség, amely figyelmeztette a vármegye főispáni helytartóját, Kapy Edét: az uradalomnak be kell ugyan előzetesen jelentenie a kocsmákat a rendészeti vizsgálat miatt, azonban a községnek nincs beleszólása azok számába, hivatkozva a Helytartótanács 1863. évi, az uradalom érdekeit támogató határozatára.36 Az ügyészség véleménye szerint a tanács a beterjesztést követően, önkényesen változtatta meg az engedélyezett kocsmák számát, mégpedig valószínűleg azért, mert az uradalmi italmérési jog 31 A szerződést 1861. október 1-én kötötte Kunwald és az uradalom. Óbuda Pest-Pilis-Solt vármegye főispáni helytartójának, s.d. (válasz a szeptember 25-i, a Tanáccsal október 17-én közölt határozatra) BFL V.l.bNr. 11790. 32 Jegyzőkönyvi kivonat Pest-Pilis-Solt vármegye tiszti gyűléséből, 1863.10.15. 18547/180. sz. végzés. A tanács 1863. november 11 -én tudomásul vette a végzést. BFL V. 1 .b Nr. 11790. 33 Joseph Sicher beterjeszti a 46 kocsma engedélyét, 1864.02.13., Tanácsülési jegyzőkönyv kivonata, 1864.02.17. BFL V.l.bNr. 11790. 34 A számfeletti kocsmák működését megtiltana, a csap alatt talált bort pedig elkoboztatta a vizsgálatot végző Genczky Ferenc tanácsossal. Tanácsülési jegyzőkönyv kivonata, 1864.02.18. Nr. 484., BFL V.l.bNr. 11790. 35 Tanácsülési jegyzőkönyv kivonata, 1864.02.20. Nr. 510., 1864.02.26. BFL V.l.bNr. 11790. 36 A Pesti cs. k. Pénzügyi Ügyészség nevében Gombos Bertalan Kapy Ede főispáni helytartóhoz, 1864.03.01. BFL V.l.b Nr. 11790. A Helytartótanács 1863. augusztus 28-i rendeletét a kisebb királyi haszonvételekről ld. Sürgöny 3. évf. 204. sz. 1863.09.08.
