Simon Katalin: A kocsmáktól a fogadókig. A vendéglátás keretei és története Óbudán 1848-ig - Várostörténeti tanulmányok 16. (Budapest, 2020)
Jogi háttér és a működés keretei
44 Jogi háttér és a működés keretei Név Akó Löb Hollitscher 100 Marckus Schambecker 100 Joseph Eybeschitzer 120 Markus Ranspurger 50 Israel Judeles 100 Abraham Mayer 50 Aron Lovaszberin 30 Összesen 1810 A zsidók a 18. század végére a jelek szerint egyre inkább igyekeztek tudatosan kerülni a helyiek borát. Amikor 1808-ban a Keresztény Község felszámolta és eladta az ún. alsó városi, Rákhoz címzett fogadót, döntésük során nyomós érvnek számított, hogy a fogadó az elmúlt években alig hozott valami hasznot nekik, mivel annak környezetében ekkor már leginkább zsidók laktak, akik csak a saját, kóser borukat fogyasztják, így a fogadónak igencsak kevés, mindössze 30-40 (!) akónyi forgalma volt, tehát a fogadó inkább terhére, mint hasznára volt a városnak.132 Megjegyzendő ugyanakkor, hogy a többi fogadóval ellentétben, az alsó fogadó utolsó bérlője, Jacob Bradovits (Pradowitsch) 1807. évi szerződésében külön záradékként szerepelt, hogy a fogadós idegen bor behozatala vagy kóser bor forgalmazása esetén dupla bírságot köteles fizetni, ami gyakorlatilag egyet jelentett a fogadó forgalmának minimalizálásával (s arra is utal, hogy elődei próbálkozhattak ilyesmi megoldással).133 Az uradalom gondosan ügyelt mind a zsidókkal, mind a keresztényekkel kötött szerződésekben a két felekezet italainak elkülönítésére, a keresztényeknek a 19. századi szerződésekben már kategorikusan megtiltja kóser alkoholok termelését.134 A zsidók 132 A ház 1785-től Nr. 246. alatt szerepelt, eladását követően ún. zsidó ház lett, a Lajos utca 136. vagy 138. alatt. „ ...das so genante Krebsen gemeinde Wirthshaus. Dieses Haus stehet in der mitte in der so genanten Juden Gasse zwischen lauten Juden Hauser, aber is auch mehr in diesem Ort der Kassa zum Last, als Nutzen... " BFL V.l.b Nr. 1971., BFL V.l.r 94. kötet, ld. még Gál 1976. 42. p.; Gál 1990. 59. p. 133 A szerződést három évre kötötték, ekkor tehát még nem számoltak a fogadó bezárásával. BFL V.l.v szerződés Óbuda Keresztény Községe és Jacob Bradovits között, 1807.11.01. A három év megszokott időtartam volt a kocsmáltatásra vonatkozó haszonbéri szerződéseknél, Szekszárdon szintén ennyi időre állapodtak meg a bérletben. Balázs Kovács 2009. 95. p. 134 Ld. pl. az uradalom és a Keresztény Község szerződését a sörfőzésről, a serfőzőmester jogairól. A serföző készíthetett égetett szeszt, de kóser szeszt nem. BFLV.l.v 1815.03.21., 1818.05.01. Az uradalom és a Keresztény Község közötti szerződésben 1836-ban elkobzás terhe mellett ismét megtiltották a keresztényeknek kóser törkölypálinka vagy sörpárlat, rozsoli előállítását, mivel ez a kiváltság a
