Simon Katalin: A kocsmáktól a fogadókig. A vendéglátás keretei és története Óbudán 1848-ig - Várostörténeti tanulmányok 16. (Budapest, 2020)
Jogi háttér és a működés keretei
34 Jogi háttér és a működés keretei vivő Genszky Simon bíró leszármazottjának102 a Tömlötz Gassén (ma a Laktanya utca elején) álló ún. nagy házához szeszfőző ház is tartozott.103 A sorházhoz szintén külön szeszfőző ház kapcsolódott.104 A Brandwein kifejezés alatt általában valószínűsíthetően a törkölypálinkát értették, de egy 1824-es kimutatás szerint szilvapálinkát (Schliawitz, lásd szlibovica) is főztek.105 A szegényebbek körében népszerű, olcsóbban előállítható gabonapárlatokat külön nem említenek a források. Előfordulhatott ugyan, de a szőlők jelentősége miatt a leggyakoribb valószínűleg a törkölypálinka volt ebben az időszakban.106 Korszakunk vége felé az 1836. évi VI. te. szabályozta a pálinkafőzést: saját szükségletre és akónkénti kereskedésre engedélyezte a jobbágyoknak törkölyből, gyümölcsből, borból és borseprőből (gabonából csak abban az esetben, ha már a törvény meghozása előtt is gyakorlatban volt az adott helységben). A szesz mennyisége nem számított, pálinka-kazányok vagy üstök alapján kötelezték a termelőket évi 2 Ft fizetésére a foldesúmak.107 A Keresztény Községben lévő pálinkafőző üstök számának alakulása (1803-1826) Szeszfőző üstök Összes üst száma Év Elsőosztályú Másodosztályú Harmadosztályú Megjegyzés Jelzet 1802 25 11 36 Az elsőosztályú üst után 6 forintot, a másodosztályúért 1 forint 30 krajcárt kellett fizetni. Összesen 226 forint 30 krajcárt szedett be a község. BFL V.l.a 9. kötet 1803.01.12. Nr. 116. 102 Genszky Simon bíró (1743-1760), Carl Genszky esküdt (1810, 1814-1823). https://archives. hungaricana.hu/hu/archontologia/241/?list=eyJxdWVyeSI6ICJnZW5zayoifQ (utolsó lekérdezés: 2019.08.27.). 103 A nagy ház egyébként - ami valószínűleg két ház összeépítéséből lett kialakítva - 6 szobából, 2 konyhából, 2 spájzból, 3 pincéből állt, mellette présházzal, 1 ló- és 1 tehénistállóval, 1 pajtával, valamint az említett szeszfőző házzal. BFL V.l.b Nr. 2480. Carl Genszky hagyatéki leltára, 1823.09.01. 104 BFL V. 1 .b Nr. 3863. A sörház értékbecslése, 1843.04.10. 105 BFL V.2 Pálinkafőzés, 1824.01.28. 106 A gabonapárlatok a 18. század végén terjedtek el például a Csáky-család bihari uradalmában. Papp 2006. 152-153. p. Elszigetelten az ország egyéb részein is megfigyelhető népszerűvé válásuk. Vári András szerint Közép-Európában a gőzföző-készülékek révén váltak népszerű itallá az 1820-as évektől a szegényebb rétegek körében is. A németeknél az 1840-es évekre már „városi munkáskérdés” lett a fogyasztásuk. Vári 2007. 196-197. p. 107 1836. évi VI. tv. 2. § https://net.jogtar.hu/ezer-ev-torveny?docid=83600006.TV&searchUrl=/ezer-evtorvenyei%3Fpagenum%3D27 (utolsó letöltés: 2020.05.12.).
