Simon Katalin: A kocsmáktól a fogadókig. A vendéglátás keretei és története Óbudán 1848-ig - Várostörténeti tanulmányok 16. (Budapest, 2020)

Az édességek képviselője: a mézeskalácsos

Kávémérések, kávéházak

233

AZ ÉDESSÉGEK KÉPVISELŐJE: A MÉZESKALÁCSOS

Végül, de nem utolsó sorban megemlékeznénk az édességárusról is. 1848 előtt külön cukrászda nem ismert Óbudán (a cukrászattól külön mesterséget jelentő csokoládés sem).38 Édességgel, amennyiben nem otthon készítették azt el, a mézeskalácsos látta el a lakosokat, vagy a fogadókban tudtak süteményt fogyasztani a vendégek. Óbuda első mézeskalácsosa a jelek szerint közvetlenül a Zichy-korszakot követően jelent meg. Carl Ruttger mézeskalácsos és gyertyaöntő már 1767-ben uradalmi engedéllyel működött Óbudán.39 Működését a jószágigazgató engedélyezte meghatározott éves díjért cserébe.40 1783-as haláláig Óbuda tehetős, ugyanakkor megbecsült, mélyen vallásos személyiségei közé tartozott.41 Háza a mai Fényes Adolf utca Tímár utca fölötti szakaszán helyezkedett el,42 az épület egyszerre volt lakóház, műhely és elárusítóhely.43 Hagyatéki leltára alapján gazdagon és igényesen berendezett épület volt (benne boltozott és stukkóval díszített szobákkal), rendkívül sok munkaeszközzel (sárgaréz mozsár, vörösréz lábasok, serpenyők, ónmérleg, tésztaszaggató stb.). Kapcsolatban állt a budai, győri és mohácsi mézeskalácsosokkal.44

A 19. század első feléből az 1820-as évekből van adatunk mézeskalácsos működésére. Matthias Effert (Oeffert) Óbuda déli részén élt, s Ruttgerhez hasonlóan egy legénnyel dolgozott. 1828-ban nagyjából a mai Lajos utca Tímár utca alatti szakaszán állt a háza.45

38 A 18. századvégi cukrász termékei közé tartozott a cukrozott gyümölcs, gyümölcskocsonya, befőtt, marcipán, édes italok. Gundel-Harmath 1979. 13. p.

39 BFLV.l.bNr. 138.

40 1771-től háromévente kötöttek szerződést, évi 30 Ft díjért, majd 1772-től 10 évre kapott engedélyt. MNL OL E 328 1. cs. 1772.01.03. Fasc. 3. Oec. Nr. 5.

41 Ld. 1780 májusában elhunyt 53 éves (!) legénye, Johann Braunecker ügyét, amelyben a legnagyobb körültekintéssel, sőt, mondhatni szerető gondoskodással járt el. BFL V. 1 .b Nr. 301.

42 1777: Nr. 43. BFL V.l.j 1. kötet, MNL OL S 11 Nr.

43 A cukrászdákban csak az 1830-as évektől kezdtek kialakítani olyan helyiséget, ahol a vendégek helyben, ülve fogyaszthatták el az édességeket. Gundel-Harmath 1979. 13-14. p.

44 BFL V.l.b Nr. 361. Hagyatéki leltár, 1783.01.02.

45 1823: Nr. 635. (feltehetőleg a Königsbergen) BFL V.l.j 6. kötet, 1828: Nr. 14. (Haupt Gasse), BFL V.l.bNr. 3393.