Simon Katalin: A kocsmáktól a fogadókig. A vendéglátás keretei és története Óbudán 1848-ig - Várostörténeti tanulmányok 16. (Budapest, 2020)

Szőlősgazdából fogadóbérlő, bérlőből hivatásos fogadós: a Donaberger család

150 Szőlősgazdából fogadóbérlő, bérlőből hivatásos fogadós: a Donaberger család

miatt csak ígérgették neki az igazságos elosztást. A tanács a nővérnek adott igazat.8 (Az örökséget előző évben osztották fel, ekkor Georg vette át az anyától a lakóházat és a présházat, a Michael után maradt két szőlőn a három gyermek elvileg egyenlő mértékben osztozott.9)

Ilyen előzmények után kezdett fogadóbérlettel foglalkozni Georg Donaberger. 1781-82-ben először az alsó, majd a felső városi fogadó bérlője.10 11 A jelek szerint fogadósként sem lett finomabb természetű, mert 1786-ban a zsidó David Kohn panaszolta be Donabergert és nejét, amiért a feleség szidalmazta, férje pedig erőszakkal úgy meglökte a férfit, hogy az eset után nem tudta felemelni bal karját, jobb kezén pedig mozdítani az ujját. A tanács 2 Ft fájdalomdíjat ítélt meg Kohnnak, és Donabergeréket visszaesőként elmarasztalta heves természetük miatt (derley hitzigkeiten)Leszármazottai nem érdeklődtek a vendéglátás iránt.

Georg testvére, Joseph 1786-1789 között a község felső fogadóját bérelte.12 1789- től a külső tanács tagja, 1791-ben boradminisztrátori tisztséget töltött be Andreas Lesch-sel.13 1795-ben megvásárolta az egyik községi tulajdonban álló házat (Gemeinde Süsische Hauß), ebben rendezték be később az egyik Donaberger-féle fogadót.14 Feltételezéseink szerint ez azonos a Kollár István-féle 1812-es Óbuda-ábrázoláson is szereplő épülettel, a plébániatemplom előtti terület északi oldalán álló ház szomszédja (amely korábban községháza volt és 1808-ban vásárolta meg Tehel János orvosdoktor, a Nemzeti Múzeum Természettárának őre).15 Visszatérve Donaberger házára: a Kollár-féle kép alapján jelentős méretű, belső udvaros épületet 1807-ben adta el Jacob Kühtreibemek 6000 forintért, hogy átköltözhessen a Montour Commissionhoz közelebb fekvő egykori Bebó-házba (lásd lentebb) és ki tudja fizetni annak vételárát. A szerződés szerint ekkor „a három mórhoz” címzett fogadó működött benne.16

8 BFLV.l.a5. kötet 1783.04.04.

9 BFL V. 1 .b Nr. 344. Osztályegyezség, 1782.06.11.

10 BFL V.l.r 94. kötet, 1781/2.

11 BFL V.l.a 6. kötet 1786.06.14. Nr. 18. Máskor Georgot érte hasonló sérelem, pl. BFL V.l.a 7. kötet 1793.07.10. Nr. 60.

12 BFL V.l.v 1786.03.01.

13 BFL V.l.a 7. kötet 1791.03.23. Nr. 28. és 10. kötet 1805.12.10. Nr. 307. A külső tanács tagja (1789- 1795, 1796, 1801-1805, 1809, 1812, 1818-1826), téglafelügyelő (1806-1808), ellenőr (1812, 1818), hegymester (1801). https://archives.hungaricana.hU/hu/archontologia/l 28/?list=eyJxdWVyeSI6ICJkb 25hYmVyZ2VyIiwgInNvcnQiOiAiUkVDTIVNInO (utolsó lekérdezés: 2019.09.23.). BFL V.l.b Nr. 2273. 1821.12.30. Lesch egyébként életre szóló barátja lehetett, 1824-ben kötött időskori házasságánál tanúskodott.

14 A házat árverésen nyerte 1227 forintért. BFL V.l.a 7. kötet 1795.02.03. Nr. 6. Talán a másik fogadóépület rejtőzik amögött a szerződés mögött, amelyben 1812-ben Anton Donaberger és neje, Anna Lampl eladta ifj. Joseph Donabergemek és nejének, Christina Mödlhammerinnek a házát óriási áron, 39 000 forintért. BFL V.l.v 1812.04.01.

15 BFL V.l.b Nr. 1228., BFL V.l.r 99. kötet

16 „sein eigenes Hauß beim 3 Mohm genant” BFL V.l.q 2. kötet 113. p. 1807.07.19. Az eladás évében a ház a 97-es szám alatt volt nyilvántartva (98 alatt pedig a községé, később Tehel doktor háza).