Szívós Erika: Az öröklött város. Városi tér, kultúra és emlékezet a 19-21. században - Várostörténeti Tanulmányok 14. (Budapest, 2014)
I. Az öröklött város - Bérházvilág 1970-ben. Egy belső-erzsébetvárosi ház társadalma és lakásviszonyai
74 Az öröklött város gos, víz-, gáz- és központifűtés-szerelő szakképzettségét tanonciskolában szerezte 1925-ben; ezt követően került Budapestre 1926-ban. Nyugdíja mellett dolgozik, önálló kereskedőnél eladó. Felesége, az 1910-ben Kenézlőn született Zs. Cs.-né két elemit végzett, később betanított munkásként dolgozott, majd háztartásbeli volt; 1970-ben önálló fafestő kisiparos. 2. háztartás Ez a házaspár és gyermekük a ház átlagos lakásviszonyaihoz képest kifejezett kényelemben élnek. Kétszobás, nagy alapterületű - 90 m2es - lakásuk összkomfortos, fürdőszobás, a telefont leszámítva minden létező háztartási géppel fel van szerelve. A háztartásfő 1926-ban született Adonyban, tehát 1970-ben 44 éves. Szakképzettségét még a polgári korszakban szerezte, nyolcosztályos kertészeti szakközépiskolában, ahol érettségit is tett. Munkába állása (1946) óta főkertészként dolgozik a Kőbányai Gyógyszergyárnál. Felesége Budapesten született 1923-ban; első házassága felbomlása után hat évvel, 1954-ben ment hozzá jelenlegi férjéhez, akitől egy lánya született. Az asszony nyolcosztályos gimnáziumban érettségizett 1940-ben, a rákövetkező évben pedig elvégzett egy gyors- és gépíró tanfolyamot is. Első állásában, 1941-ben gépkönyvelőként dolgozott. 1970-ben a Pénzügyminisztériumban az egyik pénzügyi főosztály titkára; személyi ívének tanúsága szerint már 1960-ban is ezt a posztot töltötte be. Leányuk, Sz. N. 1970-ben 15 éves, a középiskola első osztályába jár. A család kedvező lakáskörülményei nyilván összefüggésbe hozhatók az asszony pénzügyminisztériumi pozíciójával; hatalomközelben, az államigazgatás viszonylag magas beosztású dolgozójaként nyilván az átlagosnál könnyebben el tudta érni, hogy a család színvonalas lakáshoz jusson. Ugyanakkor a házaspár két tagja más értelemben sem vesztese a kommunista fordulatnak: a Horthy-korszakban szerzett iskolai végzettségüket, szakképzettségüket mindketten sikerrel tudták kamatoztatni a pártállami időkben is. 3. háztartás A 26 négyzetméteres, fürdőszoba és benti WC nélküli, viszont televízióval, mosógéppel és hűtőszekrénnyel felszerelt szoba-konyhát négytagú család lakja. Az 1904-ben a Fleves megyei Szarvaskőn született családfő, J. L. nyugdíjas cipész, korábban az Ortopédcipő Szövetkezetnél dolgozott. 1916-ban került Budapestre, az iparostanonc-iskolát már a fővárosban végezte. Felesége, J. L.-né Nagysimonyiban született 1921-ben, feltehetőleg földműves családban, végzettsége hat elemi. A személyi ívén feltüntetettek szerint 1933-tól, azaz 12 éves korától maga is földművesként dolgozott. 1941-ben került Budapestre, és 1946-ban ment férjhez. 1970-ben (ahogy korábban is) a Phönix Flá- ziipari Termelőszövetkezet kézbesítőjeként dolgozik. 1941-ben, még házasságkötése előtt született egy fia, majd 1947-ben, már házasságából, egy lánya. Ez a lány 1970-ben
