Szívós Erika: Az öröklött város. Városi tér, kultúra és emlékezet a 19-21. században - Várostörténeti Tanulmányok 14. (Budapest, 2014)
I. Az öröklött város - Az István tér lakói a 19-20. század fordulóján, avagy a zooming in módszere a társadalomtörténetben
20 Az öröklött város tettek fel a községi választói névjegyzékbe!). Kuklay kerületi esküdtként is működött, bár hírneve nem maradt egészen makulátlan. Noha ugyanazon évben kelt végrendeletükben nejével együtt kijelentették, hogy „... minden vagyonúnkat munkásságunk s takarékosságunk által együtt szereztük”, ezt cáfolni látszik az a tény, hogy 1893-ben a főváros kártérítési pert indított Kuklay ellen, mert a háztulajdonos mint kerületi esküdt iparűzési engedélyekért befizetett díjakat sikkasztott el.20 Ez egy évvel a József körúti bérház megvásárlása előtt történt. Az István tér 5. számú ház főbérlői az 1900-as lak- és címjegyzék szerint a következők voltak:21 Babják (Babiák) József kőmüvessegéd Bittlingmajer János bognár Degen Salamon szabósegéd Deutsch Ede tajtékpipametsző Gritz József sütősegéd Kuklay János háztulajdonos Laden Hermann cipész May Adolfiié özv. szülésznő Sielberschein Izrael kefekötősegéd Zveifler (Zweifler) Henrik szabósegéd István tér 6. (1907-től Klauzál tér 5.) A Nyár utca és a Nagydiófa utca sarkán álló kétemeletes, eklektikus sarokház elődje földszintes volt és 1875 körül épült. A házat 1881-ben vásárolta meg Schiff Lipót, aki 1884-ben két emeletet építtetett rá. Röviddel azelőtt Schiff Lipót még a Király utcában működött mint sütő; ezzel függ össze, hogy az István téri ház átalakításakor a ház pincéjébe sütőműhely is épült.22 Pusztán csak az 1900. évi főbérlők listájából is azonnal nyilvánvaló, hogy ez a lakóépület jóval nagyobb, mint az előzőekben ismertetett Kuklay-féle bérház. A 6. számú ház tulajdonosa 1900-ban is Schiff Lipót volt, aki tehát ekkor már másfél évtizede ebben a házban lakott. Schiff Lipót fiai, Rezső és Zsigmond kereskedők, szintén ebben a házban éltek; nyilván más-más lakásban, mert a lak- és címjegyzék külön tünteti fel őket. Az idősebbik Schiff és fia, Rezső 1900-ban egy közjegyzői biztosítéki okiratban tűnnek fel mint cégalapítók abból az alkalomból, hogy Schiff Rezső és Schiff Béla — az utóbbi máshol lakott - mint a Budapesten felállítandó Pollák és Schiff cég társtagjai vettek fel épp 100 000 korona váltóhitelt a Pesti Magyar Kereskedelmi Banktól.23 Schiff Lipótot az okirat magánzóként említi. 20 BFL VII.2.C. 1893-1. 0316. Sajnos az irat nem volt a helyén megtalálható, így csak az irat adatbázisban szereplő leírásából lehet tudni, milyen per folyt Kuklay ellen. 21 A lakcímjegyzékben eredetileg szereplő rövidítéseket feloldottam, a korabeli helyesírást elhagytam. 22 Fabó 2009. 76-77. 23 BFL VII. 176. 1900. 335.
