Szívós Erika: Az öröklött város. Városi tér, kultúra és emlékezet a 19-21. században - Várostörténeti Tanulmányok 14. (Budapest, 2014)
III. Várostörténeti műhelytanulmányok: módszer, oktatás, historiográfia - „A másik Bécs”. Az osztrák századforduló változó képe a Schorske utáni történetírásban
A „másik Bécs”: az osztrák századforduló változó képe... 205 A korábban a történetírás számára jórészt ismeretlen másik Bécs feltárásának szándéka vezette Wolfgang Maderthanert és Lutz Musnert is, amikor 1999-ben megjelent várostörténeti monográfiájukban a bécsi külvárosok világát választották témául. A könyv 2008-ban angolul is megjelent. A két változat címeinek különbözősége jól mutatja, hogy az ezredfordulóra a német nyelvű, illetve angolszász kultúrkör számára mi vált erős hívószóvá, hatásos üzenetté. A könyv címe németül A külváros anarchiája: a másik Bécs 1900 körül {Die Anarchie der Vorstadt: das andere Wien um 1900), míg az angol kiadás a Zabolátlan tömegek: a századfordulós Bécs másik arca {Unruly Masses: the Other Side of Fin-de-Siecle Vienna) címet viseli.21 A Boldog, aki feledni tud... kötet által fémjelzett újító szándék több irányba ágazott szét. Az egyik ilyen irányt képviseli maga a már említett Böhlau Kulturstudien sorozat, amelynek Hubert Christian Ehalt az egyik sorozatszerkesztője, s amelynek máig több tucat kötete jelent meg. Ezek a kulturális és történeti antropológia számos területét ölelik fel; e helyt azonban a sorozatnak csak azokról a darabjairól szükséges szót ejteni, amelyek a századfordulós Bécs témájával összefüggésben állnak. Marina Tichy könyve a Bécsben élő cselédlányok világát és vágyálmait dolgozta fel, olvasmányaik elemzése segítségével.22 1995-ben jelent meg Emst Gerhard Eder szellemes munkája, a Fürdő- és úszáskultúra Bécsben: társadalomtörténeti és kultúrantropológiai vizsgálódások.23 24 A könyv megírása összhangban állhatott azzal a nyolcvanas-kilencvenes évek fordulójára jellemző jelenséggel, hogy a történetírás, nem kis részben Michel Foucault hatására, egyre erőteljesebben kezdett érdeklődni aziránt, hogy a mindenkori hatalom hogyan próbálta befolyásolni és szabályozni a közerkölcsöket, és ellenőrizhető csatornákba terelni az emberek magántevékenységeit is. Eder könyvében épp ezekre a kérdésekre helyezte a hangsúlyt. A szerző a fürdőzés kultúrájával kapcsolatban azt a folyamatot kívánta ábrázolni, melynek során lassan átalakult egyfelől a hatóságoknak a fürdőzéshez való viszonya, másfelől pedig a közfelfogás, és a gyakorlat egyre inkább a nyíltabb, egészségesebb, ám ugyanakkor szabályozottabb formák felé mozdult el. A korszakhatárokat tekintve Eder nem kizárólag a századforduló korára koncentrált, de természetesen a 19. század második felére és a századelőre nézve is rendkívül informatív. Hasonló foucault-i hatásokat mutat a Hubert Christian Ehalt és Ottmar Weiß által szerkesztett Sport a fegyelmezés és az új szociális mozgalmak között24 című tanulmánykötet is, amely szintén nem csak a századforduló korát taglaló tanulmányokat tartalmaz, de e korszak mindennapi kultúrájáról is sokat elárul. Egy másik fontos sorozat is mutatja a Boldog, aki feledni tud... kötet előszavában megfogalmazott célkitűzések hatását. A Bürgertum in der Habsburgermonarchie 21 MADERTHANER-LUTZ 1999. Angolul: MADERTHANER-LUTZ 2008. 22 Tichy 1984. 23 Eder 1995. 24 Ehalt-Weiss 1996.
