Szívós Erika: Az öröklött város. Városi tér, kultúra és emlékezet a 19-21. században - Várostörténeti Tanulmányok 14. (Budapest, 2014)
III. Várostörténeti műhelytanulmányok: módszer, oktatás, historiográfia - A várostörténet intézményesülése és oktatása Magyarországon a rendszerváltozástól napjainkig
A várostörténet intézményesülése és oktatása Magyarországon... 197 mint művészettörténet szakosok vagy más bölcsészek. Az adott városban élő, illetve ott felnőtt diákok esetében a városhoz való személyes kötődés is fontos motivációt jelenthet. A diákok által kivitelezett projektek, az általuk írott dolgozatok gyakran építenek a helyi identitásra. Ezek a projektek sokféle módszert és technikát felölelhetnek; lehet szó például olyan történeti esettanulmányról vagy feldolgozásról, amelynek tárgya egy szükebb városrész vagy építészetileg kiemelkedő terület; támaszkodhatnak a diákok interjúkra, készíthetnek fotódokumentációt stb. A helyi kötődés másféle értelemben is kiaknázható. A nemzeti öntudat gyakran működésbe lép akkor, amikor a diákok saját fővárosukat vagy szülővárosukat - például egy összehasonlító várostörténeti óra keretei közt - regionális vagy európai kontextusban szemlélik. A nemzeti fővárosok közti versengésnek régi hagyománya van Közép- Európában; az olyan metropoliszok, mint Prága és Budapest, nagyvárossá fejlődésük korai szakaszában egymással éppúgy igyekeztek versenyezni, mint a korszak vezető európai fővárosaival, és ez erőteljesen ösztönözte fejlődésüket. A 2000-es években, miután Közép- és Kelet-Európa poszt-szocialista országai sorra csatlakoztak az Európai Unióhoz, újból megindult a versengés a térség fővárosai között; valamilyen módon mindegyikük aspirál a regionális gazdasági, kereskedelmi, logisztikai, illetve kulturális központ szerepére. A diákok, akiket személyesen érint az, hogy saját fővárosuk, illetve szülővárosuk milyen szerepet tölthet be ma a regionális városhierarchiában, általában érdeklődnek aziránt, hogy a térség városai hogyan rivalizáltak egymással a múltban, és egymáshoz képest milyen volt a súlyuk, szerepük a korábbi történelmi korszakokban. A közép-európai fővárosok relatív közelsége a komparatív várostörténet oktatásában kifejezetten jól jöhet, hiszen a magyar diákok igen gyakran személyesen is ismerik az olyan régióbeli nagyvárosokat, mint Bécs, Prága, Zágráb, Pozsony vagy Varsó, és más európai városokról is vannak közvetlen élményeik. A tapasztalat azt mutatja, hogy nagyon sok mai diák szenvedélyesen érdeklődik a városi kérdések iránt, és pontosan érzékeli a jelen nagyvárosi problémáit; ezek a diákok érthető módon vonzódnak az olyan egyetemi órákhoz, amelyek feltárják előttük a mai helyzet múltbeli gyökereit, és történeti magyarázatot kínálnak a ma tapasztalt nagyvárosi jelenségekre. Nem elhanyagolható szempont, hogy a várostörténetre szakosodó bölcsészhallgatók a posztgraduális tanulmányok, illetve a pályaválasztás és munkahelykeresés során gyakran másfelé orientálódnak, mint a történészhallgatók zöme: önkormányzatok, nonprofit szervezetek, alapítványok, város- és településkutatással foglalkozó interdiszciplináris kutatóintézetek irányába. Összefoglalás Az 1989-90-es rendszerváltás nyomán a magyar felsőoktatás rendszere is átalakult. Bár azok a merev és konzervatív struktúrák, amelyek még az előző rendszerben épültek
