Szívós Erika: Az öröklött város. Városi tér, kultúra és emlékezet a 19-21. században - Várostörténeti Tanulmányok 14. (Budapest, 2014)

III. Várostörténeti műhelytanulmányok: módszer, oktatás, historiográfia - A várostörténet intézményesülése és oktatása Magyarországon a rendszerváltozástól napjainkig

A várostörténet intézményesülése és oktatása Magyarországon... 189 hogy a Kör egyik alapítója és első elnöke, Bácskai Vera abban az évben töltötte be 80. életévét. Maga az esemény és az előadásokból készült tanulmánykötet a magyar város- történész mezőny zömét reprezentálta, a Hajnal István Kört alapító generációtól kezdve a legfiatalabbakig.11 A várostörténet egyes problémái a Kör más témájú konferenciáin is megjelentek, szorosan kapcsolódva a társadalomtörténet egyéb kérdésköreihez; ha­sonlatos ez ahhoz, ahogyan ez a két tudományterület az egyetemi szférában és bizonyos folyóiratok profiljában is összekapcsolódik egymással . A Hajnal István Kör temati­kus konferenciái (2000-ben például a mikrotörténelem, 2002-ben a gender, 2003-ban a történeti idő volt a téma) várostörténészek számára is jó lehetőséget kínált, hogy értő közönséggel osszák meg kutatásaik eredményeit. Olykor más, nem történeti jellegű konferenciákon is szívesen látnak várostörténé­szeket. Pécsett a Modem Irodalomtörténeti és Irodalomelméleti Tanszék és az Iroda­lomtudományi Doktori Iskola a 2000-es években több olyan programot és konferenciát szervezett, amely a város reprezentációit és a várossal, a városi térrel kapcsolatos dis­kurzust állította a középpontba. 2004. évi konferenciájukon például, amely a „Terek, képek, térképek: a modem város” címet viselte, az irodalmárok és a müvészettudomá- nyok más képviselői mellett jelentős számban vettek részt történészek és urbanisták is. A várostörténet oktatása Magyarországon Ha feltesszük azt a kérdést, hogy milyen mértékben intézményesült a várostörténet Magyarországon az egyetemi oktatásban, tisztában kell lennünk a történelem sza­kos képzés bizonyos alapvonásaival. Egy olyan rendszerről beszélünk ugyanis, ahol a történelem tanszékek általános profilját ma is nagyrészt a politikatörténet és annak hagyományos korszakolása határozza meg. Az olyan irányzatok és területek, mint a gazdaság- és társadalomtörténet, a művelődéstörténet és a történeti antropológia Nyu- gat-Európához képest évtizedekkel később kerültek be az egyetemek történelem szakos képzéseinek órakínálatába, és ezek az „új” területek gyakran ma is marginális helyzetet foglalnak el. Bár a modem várostörténet mint tudományterület Magyarországon már az 1970-es és -80-as években is létezett, a felsőoktatásra akkor még alig gyakorolt hatást. Művelői jórészt közgyűjteményekben, levéltárakban és kutatóintézetekben dolgozó tu­dósok voltak, akik az egyetemeken csekély befolyással rendelkeztek. A hagyományos értelemben vett helytörténet szintén létezett ebben a korszakban; részben helyi múze­umok, gyűjtemények, levéltárak és ezek kiadványai, másrészt pedig várostörténeti, il­letve településtörténeti monográfiák képviselték. Ritkán íródtak azonban olyan művek, amelyek a várostörténet akkori nemzetközi fejleményeit tükrözték. ll ll H. németh-SzívóS -Tóth 2011.

Next

/
Oldalképek
Tartalom