Szívós Erika: Az öröklött város. Városi tér, kultúra és emlékezet a 19-21. században - Várostörténeti Tanulmányok 14. (Budapest, 2014)
III. Várostörténeti műhelytanulmányok: módszer, oktatás, historiográfia - Erzsébetvárosi legendák. Az interjúk haszna a várostörténetben
176 Várostörténeti műhelytanulmányok: módszer, oktatás, histográfia kezetekhez tartozók, vallásukat gyakorló zsidók vagy nem vallásos, de zsidó identitású inteijúalanyok, valamint romák megszólaltatására. Munkám során én magam tudatosan törekszem erre a fajta diverzitásra. A sokféleség, mint az interjúalanyok kiválasztásának egyik szempontja, egyébként a régen ott élőkre is vonatkozik, hiszen a Belső-Er- zsébetváros sajátos karakterét mindenkor viszonylagos színessége adta és adja ma is. Igaz, a társadalmi rétegek, etnikumok, vallások, szubkultúrák, amelyek ezt a sajátosan vegyes környéket a 20. század elején jellemezték, csak részben folytonosak azokkal, amelyek ma ott fellelhetők; ma, az ezredforduló után több mint egy évtizeddel a vegyes jelleg más komponensekből tevődik össze. A városrésznek Budapest egészéhez képest kevertebb jellegét azonban a mai interjúalanyok mindannyian pontosan érzékelik. Interjúalanyként külön célcsoportba tartoznak a Klauzál téri üzlettulajdonosok, illetve ottani üzletek bérlői. A régiek történeti adalékokkal szolgálhatnak, az újak pedig azt mondhatják el, miért láttak fantáziát az odatelepülésben. Az új üzletek tulajdonosai, üzemeltetői a környék presztízsének, társadalmi megítélésének a barométerei lehetnek; ugyanígy azok is, akik valamilyen kulturális intézményt működtetnek a helyszínen. Az urbanisztikai, ingatlanpiaci, társadalmi folyamatokra azonban másképp tekintenek „felülről” a kerületet irányítók, a tervezők és az intézményhálózatot működtető szakemberek, mint a helyi lakosok vagy a helyi üzlettulajdonosok. Az előbbiekkel készülő, ún. szakértői inteijúk értelemszerűen más kategóriába tartoznak, mint az eddig ismertetettek. Ami a Kádár-korszak várostörténetét illeti, az interjúalanyok ebben az esetben olyan emberek, akik 1960 és 1989 között töltöttek be felelős pozíciókat, például mint kerületi párt- és tanácsi vezetők, az egykori Ingatlankezelő Vállalat vezetői, esetleg építészek, várostervezők vagy más szakemberek. A velük készült interjúk révén az államszocialista korszak budapesti várospolitikájának kulisszatitkaiba, hatalmi viszonyaiba, problémáiba és tényleges gyakorlatába nyerhet bepillantást az interjúkészítő.35 Hasonló típusú interjúkban lehet megszólaltatni a közelmúlt szereplőit; tanulságos például körinterjút készíteni mai önkormányzati vezetőkkel, műemlékvédelmi szakemberekkel, építészekkel és városvédő civil aktivistákkal (az utóbbi három kategória részben át is fedhet), és az ő szempontjaikat összevetni a lakossági interjúkkal.36 35 Ami a Kádár-korszak városrehabilitációs kezdeményezéseit illeti, jelentős részben ilyen szakértői interjúkra épülő tanulmány például TOMAY 2007. 36 Egy közelmúltban megjelent példa erre a műfajra: PERCZEL 2004. A Belső-Erzsébetváros: harctér címet viselő körinterjúban megszólalt többek között a főváros alpolgármestere, a VII. kerület polgármestere, több városvédő civil szervezet képviselője, a kerület sorsa iránt elkötelezett építészek stb.
