Szívós Erika: Az öröklött város. Városi tér, kultúra és emlékezet a 19-21. században - Várostörténeti Tanulmányok 14. (Budapest, 2014)
I. Az öröklött város - Az István tér lakói a 19-20. század fordulóján, avagy a zooming in módszere a társadalomtörténetben
16 Az öröklött város szehasonlítható lakóközösséget vizsgáljak. E kompromisszum eredménye lett a három szomszédos bérházat felölelő vizsgálat. A három István téri ház társadalmát különféle módszerekkel igyekeztem megközelíteni. Először a háztulajdonosok kerültek sorra. Az 1900. évi tulajdonosok ismeretében megpróbáltam minél részletesebb képet rajzolni róluk. Ez azért is volt indokolt, mert a három bérház közül kettőben benne laktak annak tulajdonosai is. Ezután következett annak feltérképezése, hogy kik éltek a három bérházban a századfordulón. Ám az 1900 körüli évek vonatkozásában ez nem magától értetődő feladat. Míg későbbi korszakok kutatóinak a fennmaradt források - így például az 1941-es népszámlálás ívei - lehetővé teszik akár a lakók körének teljes rekonstrukcióját is, a dualizmus korának Budapestjére nézve csak esetlegesen maradtak fenn a valamilyen konkrét célból készült lakójegyzékek.10 11 A budapesti cím- és lakásjegyzék alapján elvileg talán lehetséges, gyakorlatilag azonban kivitelezhetetlen egy adott bérház főbérlői körének összeállítása. Az 1900-as évre nézve azonban ezt a rekonstrukciót lehetővé teszi egy egyedülálló módon feldolgozott forrás: a budapesti cím- és lakásjegyzék 1900. évi kötetének digitalizált változata.11 Ebből az adatbázisból utcanév és házszám alapján könnyen, bár bizonyos hibaszázalékkal összeállítható az egy-egy bérházban élő főbérlők névsora. A háztulajdonosok neve az eredeti címjegyzékből könnyen kikereshető. A tanulmány utolsó részében arra tettem kísérletet, hogy a három bérház egyes lakóinak magánéletéről, ügyes-bajos dolgairól árulkodó források segítségével árnyaltabb képet rajzoljak társadalmi helyzetükről és mentalitásukról. A téren élők egy részéről fennmaradtak olyan közjegyzői okiratok és peres iratok, amelyek a tulajdonképpeni magánjogi aktusok mellett az ügyekben érintettek társadalmi hovatartozásáról, foglalkozásáról, vagyoni helyzetéről, habitusáról is ámlkodnak. Az István téri bérházakban élők házassági szerződéseiben, válóperes irataiban a magánélet kitüntetett pillanatai kapcsán rétegjellemzők, szubkulturális különbségek is tetten érhetők. Az egyik házaspár története, még ha a történet töredékesen rajzolódik is ki, a házasságkötés utáni években is nyomon követhető. 10 Ilyet elemez Gyám Gábor is már idézett tanulmányában. 11 A Budapesti Czím- és Lakásjegyzék 1900. évi kötetének digitalizált, keresőfunkciókkal ellátott változata Budapest Főváros Levéltára és a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár közös projektjeként készült el a közelmúltban.
