Szívós Erika: Az öröklött város. Városi tér, kultúra és emlékezet a 19-21. században - Várostörténeti Tanulmányok 14. (Budapest, 2014)
II. Város, kultúra, közösségek - Bajban ismerszik meg… Keresztény-zsidó együttélés a budapesti Klauzál téren 1938 és 1945 között
156 Város, kultúra, közösségek 3. ábra. A fallal körbezárt gettó a Belső-Erzsébetvárosban4i Vigyáznunk kell ugyanakkor, nehogy túlságosan idealizált képet fessünk a helybeli iparos- és kereskedőtársadalomról. A szakmai viszonyok kapcsán felvetődik ugyanis egy olyan kérdés, amely a Klauzál téri zsidó-nem zsidó együttélés problematikus oldalát érinti. A második és harmadik zsidótörvény nyomán számos kiskereskedő és kisiparos vesztette el működési engedélyét (pontosabban nem újíthatta meg az 1939-ben vagy azután lejáró engedélyt). A keresztény konkurencia természetes haszonélvezője volt ennek a rendelkezésnek: a nem zsidó kiskereskedők például kiigényelhették a zsidó boltosok felhagyott üzlethelységeit. Mindez azonban csupán feltételezés, amelyet a népszámlálás adatai kevéssé látszanak igazolni. A Klauzál tér környéki boltok többségét 1941-ben is izraelita vallásúak birtokolták, illetve bérelték.43 44 További kutatásnak kell kiderítenie, hogy Klauzál téri zsidó kiskereskedők vesztették-e el üzletüket a zsi43 Az ábra forrása: SZÍVÓS 2012. 190. p.. Az ábra alapjául szolgáló térképmelléklet: 8935.1944. BM. A magyar Belügyminisztérium hivatalos térképe a gettóról: http://h2oreuse.blogspot.hu/2008/06/budapest- jewish-quarter.html . Utolsó letöltés: 2012. december 17. 44 Az utcára nyíló üzlethelyiségeket, földszinti műhelyeket és egyéb vállalkozásokat a lakásokhoz hasonlóan írták össze az 1941-es népszámlálási íveken. Az üzletet bérlő boltosok, iparosok nevét általában úgy tüntették fel, ahogy a lakások bérlőiét, azaz személyes adataikkal egyetemben - ideértve a vallási hovatartozásukat is.
