Szívós Erika: Az öröklött város. Városi tér, kultúra és emlékezet a 19-21. században - Várostörténeti Tanulmányok 14. (Budapest, 2014)
II. Város, kultúra, közösségek - Bajban ismerszik meg… Keresztény-zsidó együttélés a budapesti Klauzál téren 1938 és 1945 között
Bajban ismerszik meg... Keresztény-zsidó együttélés ... 135 az érvelés - számtalan más zsidó intézmény is létezett a környéken, nem beszélve a Belső-Erzsébetváros világi zsidó közösségi helyszíneiről.10 11 Ami a zsidónegyed-felfogást kritikával szemlélőket illeti, ők sem vonják kétségbe - az eredetileg a Terézváros részét alkotó - Belső-Erzsébetvárosnak a budapesti zsidóság történetében játszott kitüntetett szerepét,11 ám hangsúlyozzák: a negyedet története folyamán sosem kizárólag zsidók lakták, és az elmúlt évszázadok folyamán több keresztény templom, gyülekezet, valamint kisebbségi - például román nemzetiségi - intézmény is működött itt.12 Érveik közt szerepel az is, hogy a negyed kétszázötven éves története során összesen másfél hónapig működött formálisan gettóként: a nyilas rezsim idején, 1944-45 fordulóján. A kutatásaim nyomán levont tanulságok bizonyos értelemben a multietnikus Erzsébetváros mellett érvelők álláspontján is túlmutatnak. Ők az itt élő magyarokat, románokat, zsidókat etnikai-felekezeti alapon elkülönülő közösségekként fogják fel. Ezzel szemben az én vizsgálataim ezt a szemléletet legfeljebb a korai korszakokkal kapcsolatban igazolják, a 19. század végétől, a 20. század elejétől egyre kevésbé mutatják alkalmazhatónak a fennálló társadalmi viszonyok leírására. A hagyományos történeti narratívák jórészt figyelmen kívül hagyják az itt lakók egymás mellett élésének rendkívül szoros, szimbiotikus jellegét, és az egyének besorolásakor kitartanak a vallási-etnikai közösséghez tartozás, mint egyetlen és legfőbb osztályozási szempont mellett. Nem vesznek tudomást azokról a többszörös identitásokról, amelyek több nyelv szimultán használatában tükröződnek, és amelyeket a különböző nemzetiségű ittlakók a magyar nemzethez való asszimilációjuk során fejlesztettek ki; nem is beszélve a felekezeti hovatartozáson belüli finomabb szubkategóriákról, így például a vallási törvényekhez való ragaszkodás fokáról. 10 KOMORÓCZY 2004. valamint FROJIMOVICS-KOMORÓCZY-PUSZTAI-STRBIK 1999. 11 Az egykori Terézváros belső oldala már a 18. században egyfajta „kikötőként” szolgált a Pest által odavonzott zsidó bevándorlóknak, és a zsidó migrációban játszott szerepét a 19., sőt a 20. században is megőrizte. 12 BÁCSKAI 1995. 11-12. p.; KÖLTA1-RÁCZ 2011. 31-60. p.; SZAKÁLY 2010. 6-21. p.
