Szívós Erika: Az öröklött város. Városi tér, kultúra és emlékezet a 19-21. században - Várostörténeti Tanulmányok 14. (Budapest, 2014)
II. Város, kultúra, közösségek - Budapesti mesék. Jókai és az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Budapesti mesék. Jókai és az Osztrák-Magyar Monarchia ... 121 tosan vesztettek népszerűségükből; az író nemigen már örömet lelt bennük, és egyre kevesebbet törődött a szerkesztéssel. Három lap, a Hon, az Üstökös és az Igazmondó (az utóbbit 1879-ig szerkeszti) szerkesztését egyébként is erejét meghaladó feladatnak találta.10 11 A Hon 1882-ben egyesült az Ellenőrrel, és a továbbiakban Nemzet címen jelent meg, ám olvasója és előfizetője kevés volt; a lap a kormány szubvenciója nélkül nemigen tudott volna fennmaradni.11 Mindezeken a lehangoló élményeken túl az írót magánéletében is csapások érték. 1886 novemberében halt meg felesége, Laborfalvi Róza. Magánélete akkor vált ismét derűsebbé, amikor fogadott leánya, Róza - tulajdonképpen Laborfalvi unokája, akit a művésznő és Jókai leányukként neveltek - 1888-ban hozzáment Feszty Árpád festőművészhez; ekkortól fogva az idős művész egy háztartásban élt a fiatalokkal. 1891- ben mindhárman beköltöztek Fesztyék újonnan épült Bajza utcai villájába, ahol nagy társasélet folyt: ez volt az ún. Feszty-Jókai szalon fénykora. A különféle kudarcok és sorscsapások fényében érthető, miért fordult Jókai olyan nagy lelkesedéssel a Monarchia-sorozat munkálatai felé. A feladat iránti lelkesedéshez hozzájárult a Rudolffal kialakult jó kapcsolat, ami az évek során egyre szorosabbá és barátibbá vált. A szerkesztőségi üléseken rendszeresen találkoztak; Jókai gyakran utazott Bécsbe a trónörökössel konzultálni, amikor pedig Rudolf járt Budapesten, Jókai mintegy itteni vendéglátójának, „a királyfi kancelláijának” szerepében lépett fel. A trónörökös 1889-ben bekövetkezett halála ezért is sújtotta le Jókait olyan rendkívüli mértékben.12 Jókainak a Habsburg-dinasztia iránt táplált érzelmei egyébként nagy változáson mentek át élete során. A kiegyezésig magatartását ellenzékisége határozta meg. Amikor Ferenc Józsefet 1867-ben magyar királlyá koronázták, Jókai tüntetőleg távol maradt a koronázási ünnepségtől. Az író megnyerése azonban fontos volt az udvarnak, ezért egy évvel később felkérték, hogy A szerelem bolondjai című művét személyesen adja át Erzsébet királynénak. A királynéval való találkozás mély benyomást tett Jókaira. Tegyük hozzá, hogy a jelenet akképp is volt megrendezve: a királyné magyar viseletben fogadta Jókait, kaiján kislányával.13 Mária Terézia és a magyar rendek vitám et sanguinem jelenete óta köztudott, hogy koronás fiatal anya és kisgyermeke együtt ellenállhatatlan hatást tudnak gyakorolni a rebellis magyarokra; nem történt ez másképp Jókai esetében sem. Erzsébet királyné érdeklődése és persze szépsége Mikszáth szerint olyannyira hatott nagy írónk érzelmeire, hogy Jókai megenyhült a dinasztia irányában - különösen azután, hogy az udvar elismerése és iránta való figyelme egyre több formában nyilat10 Lengyel 1970.129. p. 11 NAGY 1990. 134. p. 12 MIKSZÁTH 1997. 132. p. 13 LENGYEL 1970. (Jókay Jolán nyomán), 98-99. p.
