Szívós Erika: Az öröklött város. Városi tér, kultúra és emlékezet a 19-21. században - Várostörténeti Tanulmányok 14. (Budapest, 2014)

II. Város, kultúra, közösségek - Budapesti mesék. Jókai és az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben

BUDAPESTI MESÉK. JÓKAI ÉS AZ OSZTRÁK-MAGYAR MONARCHIA ÍRÁSBAN ÉS KÉPBEN „Az Osztrák-Magyar Monarchia eddigelé, daczára némely jó előmunká­latoknak, még mindig híjával van egy olyan népismei munkának, mely a jelenlegi tudományos buvárlatok magaslatán állva, a művészet annyira tökélyesült sokszorosító eszközeinek segélyével hazánknak és néptör­zseinek teljes képét vonzó és egyúttal tanulságos modorban nyújtaná. Az ezen monarchia határain belül élő népfajok tanulmányozása nem­csak a tudós elé tár tágas mezőt, hanem egyúttal az általános hazaszeretet emelésére sem csekély jelentőségű. Mennél behatóbban vizsgáljuk az egyes népcsoportok jó tulajdon­ságait és sajátságait, úgy szintén azoknak egymástól szellemi és anyagi tekintetben való kölcsönös függését, annál nagyobb mértékben fog erős- bülni azon összetartozandóság érzete, melynek hazánk népeit egymással össze kell kapcsolni. Azon népcsoportok, melyeket nyelvük, szokásaik és részben eltérő történelmi kifejlődésük a népesség többi alkotó részeitől elkülöníttettek, az által, hogy nemzeti egyéniségük a monarchia tudományos leíróinál az őket megillető elismerésre talál, bizonyára kellemesen lesznek érintve, s ez által egyszersmind felhíva arra, hogy szellemi súlypontjukat az oszt­rák-magyar monarchiában keressék. A fenti gondolatokkal, Habsburg Rudolf főherceg bevezetőjével indult útjára Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben című könyvsorozat az 1880-as évek közepén. Mint az idézet mutatja, Rudolf célja egy nagyszabású, népszerű kiadvány létrehozása volt. Ez a kiadvány a Monarchia területeit, népeit és nemzetiségeit volt hivatva bemutatni oly módon, hogy a birodalom népei között erősítse az összetartozás érzését, növelje egymás iránti megbecsülésüket, és - nem utolsósorban - szorosabbra vonja kötődésüket a Monarchiához. A sorozat első, bevezető része, mely a birodalom földrajzát, növény- és állatvilágát, valamint a Monarchia kialakulásának történetét tárgyalja, 1885 decemberében jelent meg Ausztriában, 1886-ban pedig Magyarországon, „Rudolf trónörökös főherczeg O 1 1 MONARCHIA 1886. 5-6. p.

Next

/
Oldalképek
Tartalom