Szívós Erika: Az öröklött város. Városi tér, kultúra és emlékezet a 19-21. században - Várostörténeti Tanulmányok 14. (Budapest, 2014)
II. Város, kultúra, közösségek - Határátlépők. Két magyar müvészfejedelem pályájának társadalomtörténeti elemzése
Határátlépők. Két magyar müvészfejedelem... 107 hogy aztán a képet olajnyomatban lehessen sokszorosítani.3 Rózsa Miklós viszont4 úgy tudja, hogy Koronghi Lippich Elek, a kultuszminisztérium nagyhatalmú művészeti osztályvezetője ajánlotta be Lászlót Koburg Ferdinándhoz; Koronghi Lippich volt László keresztapja, amikor a művész karrierje kedvéért kikeresztelkedett. Aztán Grunelius német bankár leányának portréja következett; ez utóbbi kép a párizsi világkiállításon keltett feltűnést. 1895-ben Wekerle Sándor miniszterelnök festette meg vele arcképét. Ettől fogva sokasodtak portrémegrendelései itthon és külföldön is; a fejedelmi ösz- szeköttetések sokat számítottak, és László Fülöp néhány év leforgása alatt a felsőbb társadalmi rétegek kedvelt festője lett szerte Európában. 1898-ban Hohenlohe német birodalmi kancellár, 1900-ban XIII. Leó pápa és Rampolla bíboros arcképét festette meg. Ez utóbbit megvette a magyar állam.5 László 1897-ben magyar állami aranyérmet nyert (amihez akkor túl fiatalnak érezte magát).6 Pályája során számos más érmet, művészeti kitüntetést szerzett külföldön: Velencében aranyérmet, a párizsi világkiállításon I. osztályú aranyérmet (ezt akkor összesen 48 művész kapta) stb. 1900-ban, már vagyonos emberként, László játékosan eklektikus kinézetű, meseszerű, kis lovagvárra emlékeztető műtermes villát építtetett Budapesten, a Pálma utca sarkán (az épület ma is áll a XIV. kerületi Abonyi utca és Zichy Jenő utca találkozásánál); ide hozta haza Angliából feleségét. (Van olyan forrás, amely szerint a villa a feleség hozományából épült.) Mivel külföldi meghívásai egyre sokasodtak, s ezek közül sok Angliába szólította, László 1907-ben Angliába költözött. Londoni otthonának leírása az elért presztízsről árulkodik (ugyanakkor a parvenü dicsekvési kényszeréről is): egyik barátjának írott, 1909 januárjában kelt levelében leírja új otthonát, mely London legelőkelőbb negyedében épült.7 László több ízben festette meg Ferenc József császár arcképét is. A harmadik ilyen alkalommal, 1912-ben - nyilván pályáján elért sikereinek elismeréséül is - Ferenc József „lombosi” előnéwel nemességet adományozott a művésznek. A festő 1914-ben, az első világháború kitörése előtt nyújtotta be Angliában honosítási kérelmét, amiért utóbb Magyarországon hazájához való hűtlenséggel vádolták. Később, a háború után, az indulatok lecsillapodtával László a magyar-angol kapcsolatok lelkes ápolója lett. 1928-ban és 1935-ben Magyarországra látogatott, hogy megfesse Horthy arcképét - ekkor már lelkes fogadtatásban részesült. 1930-ban a Royal Society of British Artists elnökévé választották.8 Rózsa Miklós művészeti író az 1940-es években írt kéziratában felvetette azt a kérdést, hogy miért épp László Fülöpből és miért nem mondjuk Ferenczy Károlyból vagy 3 RÓNA 1929. 590. p. 4 Ld. RÓZSA i. m. 5 MNG ADATTÁR Thorma 7579/1955. 6 Ld. László levelét Fraknói püspökhöz, MNG Adattár 3494/1937. 7 MNG Adattár László Fülöp 3508/1937. 8 Ld. MNG ADATTÁR 8038/1955. Petrovics Elek gratuláló sorait köszöni meg László Fülöp.
