Gajáry István: Esettanulmányok a főváros 18-20. századi történetéhez - Várostörténeti Tanulmányok 13. (Budapest, 2013)
A pesti Hupf-Mayerhoffer család. A társadalmi átrétegződés egy tipikus esete a 18–19. században
Mint láttuk, az ingatlantulajdonok esetében még kimutatható volt a nemzedékek közötti változás, amely természetesen, de nem kizárólag a foglalkozási struktúra megváltozásából eredt: időközben fokozatosan visszafejlődött a városi mezőgazdaság, és az értékrendek is erősen megváltoztak. Ilyen párhuzamosságot már nem találni a pénzforgalomban, de nyilván találhattam volna például az ingóságokat sorra véve. Ezeket azonban a társadalmi körülmények és meghatározó külsőségek mellett a gazdasági-technikai fejlettségen túl az ízlés, a divat is oly mértékben befolyásolta, hogy ettől eltekintettem. További részletezésbe azért nem bocsátkozom, mivel egyetlen esettanulmányból általános történelmi tanulságokat levonni nem szabad. A fent vázolt családról az eddigiekben főként a művészettörténeti irodalomból tudtunk. A jelek szerint azonban ez a szakirodalom megelégedett azzal, hogy a három Mayerhoffer munkásságát főként stíluskritikai alapokon ismertesse, elemezze. Bár egyesek építészeti jelentőségüket erősen vitatták és vitatják ma is, hiszen a pesti Péterffy-palota7 kivételével - amely András nevéhez fűződik - kevés teljes bizonyossággal nekik tulajdonítható építményt ismerünk. Még a pontos filológus hírében álló Révhelyi (Réh) Elemér is átsiklott afölött a tény fölött, hogy Peitmüller József kőművesmester féltestvére volt Jánosnak és Andrásnak, akikkel a mesterjog megszerzése, illetve a remekfeladás megakadályozása miatt a tanács előtt „perlekedett”.8 9 Egyetlen tanulmány foglalkozik a család egy másik tagjával. Moess Alfréd írása ez, aki a - Hupf József munkásságához szükséges - családi kapcsolatokat ismertetve, hívta fel a figyelmet a genealógia fontosságára.1' Miután a családnak más jelentős tagja nem volt, hiszen Wagner Ignác éppúgy helyi jelenség, mint a tisztviselői kar, ők csak elvétve, néhol szerepelnek, nagyobb munkákban pedig esetleg csak az utalás szintjén. A családfát és a hozzá tartozó életpályát szinte kizárólag hagyatéki iratok alapján állítottam össze.10 Az egyetlen kiegészítő támpont Moess említett cikke 7 Mai címe: Budapest, V. kerület Pesti Barnabás utca 2. E házban működik a Százéves Étterem. Építtetője somoskeői Péterffy János báró volt, és 1753-1755 körül épült. 8 BFL IV.1202.a. Pest város Tánácsának iratai. Tanácsülési jegyzőkönyvek, 17. köt. 210. fok, 1752. szeptember 21. 9 MOESS 1968. 10 BFL IV. 1202.cc. Pest város Tánácsának iratai. Végrendeletek és hagyatéki leltárak (Testamenta et inventaria), a. a. 854. Hupf Tamás; a. m. 7. (Mayerhoffer) Regina; a. m. 503. (az előbbi két irat másolata mellett) Mayerhoffer János és neje, Hupf Erzsébet, Mayerhoffer Anna, Neumayer Miklós és neje, Mayerhoffer Erzsébet; a. m. 662. Peitmüller Klára; a. m. 1105. Hupf József; a. n. 485. Dunkl Teréz és férje, Uhl Antal; a. n. 1930. Neumayer Teréz; a. n. 2333. Duliczky József hagyatéki iratai; BFL lV.1202.g. Pest város Tánácsának iratai. Missiles, a. m. 5002. Hupf 19
